Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2020-as Európa-bajnokság már csak a nevében 2020-as, ugyanis annak ellenére, hogy a hivatalos elnevezés nem változott, a torna 2021. június 11-én kezdődik majd, méghozzá az Olaszország-Törökország meccsel Rómában.
A 2021-es torna a 16. az Európa-bajnokságok történetében és először fordul elő, hogy a legutóbbi rendezés után négy helyett öt évet kellett várni. A világjárvány miatt kellett 2020-ról elhalasztani a tornát, de nem ez az egyetlen különlegessége. A koronavírus miatt először fordul elő, hogy nem üzemelhetnek teljes kapacitással a létesítmények, de most lesz először olyan, hogy nem egy vagy több ország, hanem városok rendezik majd az eseményt.
Az UEFA 2012 decemberében jelentette be, hogy az Eb 60. évfordulója alkalmából több város rendezheti majd az Európa-bajnokságot 2020-ban. A rendezés ezúttal nem jelentett természetesen automatikus kvalifikációt az adott országoknak.
2014-ben eredetileg 13 házigazdával számolt az UEFA.
Baku, Brüsszel, Koppenhága, London, München, Budapest, Róma, Amszterdam, Dublin, Bukarest, Szentpétervár, Glasgow és Bilbao kapott rendezési jogot.
Brüsszel pénzügyi nehézségek miatt hamar kihátrált, majd a világjárvány miatt 2020 tavaszán Aleksander Ceferin bejelentette, hogy 2021 nyarára halasztják a tornát. Az UEFA sokáig kitartott a 12 rendező város mellett, de később felmerült a lehetőség, hogy kevesebb helyszín rendezzen majd, végül pedig a rendezést attól tették függővé, hogy hol lehetnek nézők a stadionokban.
2021 áprilisában döntött úgy az UEFA, hogy Bilbao helyett Sevilla rendezhet majd meccseket, illetve Dublin kikerült a rendezők közül, az itteni meccsek pedig átkerültek Szentpétervárra és Londonba. Így
végül 11 helyszínen lesznek meccsek: Bakuban, Koppenhágában, Londonban, Münchenben, Budapesten, Rómában, Amszterdamban, Bukarestben, Szentpéterváron, Glasgowban és Sevillában.
Az, aki csak világversenyeken néz focimeccseket, pár új szabállyal is fog találkozni. Elsősorban a koronavírus miatti halasztások okozta megterhelések miatt, az Eb-n ötöt lehet majd cserélni, ha hosszabbítás is lesz, akkor pedig maximum hatot. A rendes játékidőben három alkalommal lehet, összesen öt játékost le- illetve becserélni, a hosszabbításra ez bővül egy plusz lehetőséggel.
A fentiek miatt a nemzeti csapatok bővebb kerettel érkezhetnek a tornára, az eddig megszokott 23 helyett 26 játékost lehetett nevezni, de a meccsekre így is csak 23 fős kereteket lehet majd nevezni.
A koronavírus miatti rendelkezések is új szabályokat kívántak. Ha egy csapaton belül karanténba kerül egy vagy több játékos, akkor a meccseket addig meg kell tartani, ameddig van legalább 13 bevethető játékosa az adott válogatottnak. Ha nincs, akkor 48 órán belül lehet meccset pótolni vagy ha ez sem lehetséges, akkor az UEFA a vétlen csapat győzelmét írja be, de reméljük ilyesmire nem kerül majd sor.
A lebonyolítás nem változott a 2016-oshoz képest, ezúttal is 24 csapat lehet ott az Eb-n. Az akkori 24 csapatból 19 most is ott lesz a kontinensviadalon. Két csapat, Belgium és Olaszország hibátlanul zárta a selejtezőket, de természetesen kijutott a világbajnok francia csapat, a címvédő Portugália, melléjük került a rekorder, a 13-szoros Eb-résztvevő Németország és persze a magyar válogatott.
Nagy visszatérő Skócia, mely 1996 óta nem szerepelt Európa-bajnokságon, és szinte hihetetlen, de a hollandok a 2014-es vb óta szerepelhetnek újra nagy világeseményen, de visszatértek a dánok is. A korábbi Európa-bajnokok közül a görögöknek nem sikerült csak kvalifikálniuk, a 2016-os szereplők közül pedig Albánia, Izland, Észak-Írország, Írország és Románia nem tudott kijutni.
A 11 rendező nemzetből összesen kilenc lehet ott az Eb-n, a magyarok és a skótok a playoffból kerültek ki. Az Eb-csoportbeosztásnál párokat alakított ki az UEFA, hogy minden rendező minimum két meccsét hazai pályán játszhassa.
Az A csoport küzdelmei kezdődnek majd meg elsőként, Rómában péntek este az Olaszország-Törökország meccsel. A csoport meccseit Rómában és Bakuban rendezik majd.
Az olaszok éppen a magyar válogatottat megelőzve, a leghosszabb veretlenségi szériával kezdhetik majd meg a tornát. Robert Mancini Gian Piero Ventura helyét vette át, miután az olaszok nem jutottak ki a 2018-as világbajnokságra. Mancini remek munkát végez, 10-ből 10 meccset nyert vele a csapat a selejtezősorozatban. A keretben olyan rutinos játékosok vannak, mint Christian Bonucci vagy Giorgio Chiellini, de a gólszerzéssel sem lehet gond, ha Lorenzo Insigne és Ciro Immobile is azt nyújtja majd a válogatottban, amit a klubcsapataikban szoktak. Az olaszok egyértelműen a csoport esélyesei, de a végső sikerre talán még nem állnak készen.
A törökök is meggyőző teljesítményt nyújtottak a selejtezők során, a világbajnok franciák ellen összesen négy pontot szereztek a csoportban. A világbajnoki bronzérmes szövetségi kapitány, Senol Gunes vezette csapatban a védelem jól összeállt a leicesteri Caglar Söyüncünek és a Juventusban focizó Demiralnak is köszönhetően.
A támadók közül ki kell emelni a 35 éves Burak Yilmazt, akinek igen fontos szerepe volt a Lille bajnoki címében.
A svájci válogatott állandó szereplője lett a nagy tornáknak, ezúttal többek között Dánia és Írország mellől jutott ki, de a Nemzetek Ligájában is jól szerepelt Vladimir Petkovic csapata, ugyanis a legjobb négyig jutott. A liverpooli Xherdan Shaqiri és az Arsenal kapitánya, Granit Xhaka továbbra is a legnagyobb sztárok csapaton belül, de a Benfica csatára, Haris Seferovic jó idényt zárt, 22 gólt lőtt a bajnokságban.
A walesi válogatott talán egy utolsó nagy dobásra készülhet ezzel a generációval. A léc mindenesetre magasan van, mert öt évvel ezelőtt az elődöntőig jutott a csapat. Rob Page vezeti a csapatot, miután Ryan Giggs bírósági ügye miatt nem lehet ott a kispadon. Gareth Bale és Aaron Ramsey lehet továbbra is a csapat vezéregyénisége, melléjük nőhet még fel a Manchester United szélsője, Daniel James.
A mérkőzéseket Koppenhágában és Szentpéterváron rendezik majd.
Belgium az olaszokhoz hasonlóan százszázalékos mérleggel teljesítette a selejtezőket, és sokak szerint
ez az Eb lehet a nagy aranygeneráció utolsó komoly esélye, hogy trófeát nyerjen.
Vincent Kompany visszavonulása után Jan Vertonghen és Toby Alderweireld is a pályafutása utolsó felébe lépett. Roberto Martinez csapata 40 gólt lőtt a selejtezőkben, miközben csak hármat kapott. Romelu Lukaku kirobbanó formában focizott az egész szezonban az Interben és a válogatottban is, a kérdés az, hogy Kevin de Bruyne BL-döntős sérülése mikorra jön rendbe és az, hogy Eden Hazard, miután csak szenvedett a Real Madridban, milyen formában érkezik a tornára. Belgiumnak a csoportból továbbjutni nem lehet kérdés, a komoly feladatok utána következnek majd.
A dánok Eb-szerepléséről mindenkinek 1992 ugrik be, amikor a kizárt jugoszlávok helyett az utolsó pillanatban behívott játékosok meg sem álltak a végső sikerig.
Ez lehet a példa mindenki előtt, hogy semmi sem lehetetlen.
2020-ban egy hosszú veretlen széria után érkezhetett volna a tornára, Dánia, de Age Hareide szerződése közben lejárt, Kasper Hujlmand vette át a helyét. A '92-es hős Peter Schmeichel fia, Kasper vezetheti ezúttal sikerre a dánokat. A védelemben előtte vezér lehet a Thomas Tuchel keze alatt kivirágzó Andreas Christensen, ha kell a középpályán rombol Pierre-Emile Höjbjerg, de a legtöbb még mindig Christien Eriksenen múlik.
Az oroszok három éve megmutatták, mire képesek hazai pályán a világbajnokságon, akkor a legjobb nyolcig jutottak. Most újra hazai pályán bizonyíthat Csercseszov csapata. A 2018-as hősök közül Akinfejev és Igansevics is visszavonult, de Dzjuba, Cserisev, Golovin vagy Mirancsuk megnehezítheti az ellenfelek dolgát. Dzjuba még mindig az oroszok legveszélyesebb fegyvere, a selejtezőkben átlagosan 17 percenként alakított ki helyzetet.
A finnek igazi focilázban égnek, ugyanis először lehetnek ott nagy focitornán. A bosnyákokat és a görögöket megelőzve végeztek az olaszok mögött a csoportjukban. Markku Kanerva vezette ki a finneket a tornára, pedig a 2016-os torna selejtezőin még meccset sem sikerült nyerniük. A csapat talizmánja Teemu Puuki, aki az angol másodosztályban újra magára talált, a Norwich csatára 26 gólt szerzett.
A csoport meccseit Amszterdamban és Bukarestben rendezik majd.
Ausztria nem arról híres, hogy túl jól szerepelne a nagy nemzetközi eseményeken. A 2008-as társrendező legutóbb az 1990-es világbajnokságon nyert meccset Eb-n vagy vb-n. A Marco Arnautovic és David Alaba vezette csapatnak jó lehetőség lehet Észak-Macedónia ellen, a selejtezőcsoportban kétszer is sikerült ellenük nyerni.
Hét év hosszú idő, pláne Hollandiában, nemzetközi focisikerek nélkül. A 2010-es világbajnoki ezüstérmes legutóbb a brazíliai világbajnokságon lehetett ott. Frank de Boer Ronald Koemantól vette át a kapitányi posztot, miután utóbbi a Barcelona vezetőedzője lett. De Boer az Inter és a Crystal Palace élén is megégett, a hollandokkal pedig 4-2-re kikapott a törökök elleni vb-selejtezőn. A hollandok nem számíthatnak Virgil Van Dijkra, kidőlt Donny van de Beek is, így Georginio Wijnaldum, Frenkie de Jong, Matthijs de Ligt és Memphis Depay lehetnek a kulcsemberek.
Első nagy tornájára készülhet Észak-Macedónia csapata, amely a Nemzetek Ligája létezésének köszönheti első Eb-szereplését. A kiscspatot nem lehet leírni, ahogy a németek tették márciusban, amikor vb-selejtezőn Düsseldorfban nyert Igor Angelovski csapata. A csapat legnagyobb sztárja a kapitány, Goran Pandev, aki korábban a Lazio és az Inter, valamint a Napoli csapatában is játszott, nem mellesleg az ország legeredményesebb góllövője. Musliu és Ristevski személyében két NB I-es légiós is van a csapatban.
Az előzetes várakozások alapján Ukrajna lehet harcban a csoportelsőségért a hollandokkal. Andrij Sevcsenko csapatában sok a fiatal tehetség. Kérdés, a szövetségi kapitány hogy tudja majd használni őket. Az elmúlt két Eb-n nem jutott tovább a csoportból az ukrán csapat, erre most adott a lehetőség. Olekszandr Zubkov személyében a Fradi légiósa is ott van a keretben.
A csoportmeccseket Londonban és Glasgowban rendezik majd.
Anglia a végső sikerre egyik legesélyesebb csapat, ha csak a játékoskeretet vesszük figyelembe. Az angolok hétből hat meccset a Wembleyben játszhatnak, ha megnyerik a csoportjukat és eljutnak a döntőig. Harry Kane, Phil Foden és Jadon Sancho révén elképesztő a potenciál, ami a támadásokat illeti, gondot Harry Maguire sérülése jelenthet a védelemben. A legnagyobb kérdőjel a szövetségi kapitány, Gareth Southgate személye. A játékosanyag adott, kérdés, mennyire tud ő felnőni a feladathoz, amikor bele kell(ene) nyúlni a meccsekbe.
Horvátország, a legutóbbi világbajnokság ezüstérmese a mi selejtezőcsoportunkat nyerte meg, igaz a csoportgyőztesek közül a legkevesebb pontot a horvátok szerezték. A tündérmese folytatása három évvel később nem tűnik túl valószínűnek, Zlatko Dalic ugyanis már nem számíthat Ivan Rakitic vagy Mario Mandzukic játékára,
de még mindig ott van a csapat motorja, az aranylabdás Luka Modric,
aki annak ellenére, hogy karrierje vége felé közelít, a csoportból még könnyedén továbbjuttathatja a csapatát.
A csehek a selejtezőcsoport után az Eb-csoportban is összekerültek az angolokkal. Eb-meccsre pedig 1996 után térhetnek vissza újra a futball őshazájába, akkor 17 perc és Oliver Bierhoff két gólja választotta el őket a végső sikertől. Erre most kevesebbnek tűnik az esély, de a West Ham united két kulcsembere, Tomas Soucek és Vladimir Coufal akár messzire is viheti a csapatát.
A skótokkal 1998 óta először találkozhatunk nagy tornán, miután drámai meccsen, tizenegyesek után jutottak ki a szerbek ellen az Eb-re. Steve Clarke csapata két meccset is Glasgow-ban, a Hampden Parkban játszhat majd. A csapatban pedig olyan kulcsemberek lehetnek, mint a liverpooli Andy Robertson vagy a manchesteri Scott McTominay, a hazai közönséggel ebből még valami jó is kisülhet.
A meccseket Sevillában és Szentpéterváron rendezik majd.
A spanyol válogatott először vesz részt úgy egy nagy világeseményen, hogy nincs egyetlen játékosa sem a Real Madridból. Sergio Ramos hiányával igazi vezér nélkül maradtak a spanyolok. A helyét az Eb előtt honosított Aymeric Laporte foglalhatja majd el. Luis Enrique nem volt szívbajos a keret összeállításánál, bátran nevezte a fiatalokat. A Barcelona korábbi trénerének csapata kiismerhetetlen, nemrég 6-0-ra verték a németeket, de a görögök ellen csak döntetlent játszottak világbajnoki selejtezőn. Pár napja a csapat kapitánya, Sergio Busquets koronavírusos lett, kérdés, milyen hatással lesz ez majd a folytatásra.
A svédekről még ma is mindenkinek Zlatan Ibrahimovic jut eszébe, de a mai napig aktív játékos hiába tért vissza öt év szünet után a válogatottba, egy térdsérülés miatt nem lehet majd ott a társakkal. A góljait talán Alexander Isak pótolhatja, aki a Real Sociedad színeiben 17 gólt szerzett a La Ligában. Nagy kérdés, hogy mi lesz a szintén 21 éves Dejan Kulusevskivel, a Juventus csatára ugyanis napokkal a torna rajtja előtt lett koronavírusos.
Lengyelország, azaz Robert Lewandowski és a többiek. A Bayern München csatára elképesztő formában van, főleg miatta nem is lehet leírni a lengyeleket, egymaga képes meccseket eldönteni. Gerd Müller megdönthetetlennek hitt rekordját adta át a múltnak, ezek után miért ne vihetné tovább a csoportból a lengyeleket? Ha neki nem megy, akkor viszont nagyon nehéz dolga lesz Paulo Sousa játékosainak.
A szlovákok második Európa-bajnokságukon vehetnek részt, 2016-ban a németek ellen búcsúztak a nyolcaddöntőben. A csapat legnagyobb sztárja az Inter védője, Milan Skriniar és a rutinos középpályás, Marek Hamsik.
A meccseket Budapesten és Münchenben rendezik majd.
Ennél nehezebb csoportot aligha lehetett volna elképzelni, egy négyesbe került az Európa-bajnoki címvédő, a világbajnok, a korábbi világ- és Európa-bajnok német csapat és mi.
A portugálok 2016-ban talán meglepetésre lettek Európa-bajnokok és a mostani sikerük talán csak a címvédés ténye miatt lenne meglepő, de ha a keretet nézzük, akkor ebből bármi lehet.
Cristiano Ronaldo még mindig a csúcson van, mellette képviseli a rutint Pepe a védelemben, de ott van a Premier League legjobb védője, Rúben Dias, Joao Cancelo, a középpályán a Manchester United legjobbja, Bruno Fernandes, a City támadója, Bernardo Silva, a liverpooli Jota ésmég lehetne sorolni Joao Félixen és Moutinhón keresztül.
Egy biztos, Fernando Santos csapata a csúcsra tör.
Ezt ugyanúgy el lehet mondani a világbajnok franciákról is. Didier Deschamps játékosként és edzőként is világbajnok, 2018 óta pedig nem gyengült a csapata. A sztárok közé visszatért a Real Madrid klasszisa, Karim Benzema, aki viszont megsérült egy felkészülési meccsen, egyelőre nem tudni, mikor lesz bevethető. A keret mindenesetre adott, hogy zsinórban harmadik világversenyéről is éremmel távozzon a francia csapat.
A németek utolsó tornájukon szerepelnek Joachim Löw-vel. A mester biztosan szeretne még maradandót alkotni, talán ezért is hívta vissza Thomas Müllert és Mats Hummelst is Toni Kroos, Gündogan és Manuel Neuer mellé. A németekben van potenciál, Gnabry, Werner és Havertz is meccseket tud eldönteni. A rajt rögtön a franciák ellen lesz, ott sok minden eldőlhet majd.
A magyarok legnagyobb gondja a középpálya közepén van, ugyanis kidőlt Szoboszlai Dominik, majd a kijelölt helyettese, Kalmár Zsolt is. A kreativitást így várhatóan csapategységgel és küzdőszellemmel kell pótolnia Marco Rossi csapatának. A Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szalai Attila fémjelezte védelem komoly feladat elé lesz állítva, a kérdés az, mennyi energia marad majd a támadásokra. Egy biztos, a portugálok és a franciák ellen a telt ház is segítheti majd a magyar csapatot.
A hat csoportból az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik jut a legjobb 16 közé, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna egészen a július 11-i, londoni fináléig.
Marco Rossi csapata Telkiben és az ausztriai Saalfeldenben készült fel az Európa-bajnokságra. Mivel a magyar válogatottat az F-csoportba sorsolták, a mieink csak az ötödik versenynapon, június 15-én kedden 18 órakor lépnek először pályára a Puskás Arénában a címvédő Portugálok ellen. A versenyláz ebből a szempontból szinte a végtelenbe nyúlik, hiszen mire eljön a mi mérkőzésünk, addigra az Eb 24 csapata közül 20 már lejátszotta az első csoportmeccsét.
Ahogyan írtuk, ennél nehezebb négyesbe nem kerülhetett volna Magyarország, amely az F-csoportban a mérleg nyelve szerepét töltheti be. A három óriás ugyanis úgy okoskodik, hogy nekik mindenképpen be kell gyűjteniük a 3 pontot Magyarország ellen. Amelyik nagycsapat ellenünk hibázik, az komoly versenyhátrányba kerülhet a többiekkel szemben.
Természetesen a realitás az, hogy a német, a portugál és a francia csapat erősebb, jobb képességű, mint a magyar. De pont a foci az egyetlen olyan sportág, amelyen egy adott mérkőzésen az esélytelenebb is nyerhet az esélyesebb ellen. Erre a legjobb példa a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokság volt, amelyen Costa Rica három korábbi világbajnok, Anglia, Olaszország és Uruguay mellé került egy csoportba.
A négyest a közép-amerikai ország válogatottja nyerte meg,
Uruguay a második helyen jutott tovább, Anglia és Olaszország kiesett.
Természetesen az Origo is kiemelt figyelmet fordít a pénteken kezdődő Európa-bajnokságra.
Lapunk szakértője Dr. Mezey György lesz, aki máig utolsó magyar edzőként járt vilűágbajnokságon a magyar válogatottal 1986-ban, Mexikóban.
Gundel Takács Gábor vezetésével az Eb ideje alatt 8 alkalommal jelentkezik a Szpíker Korner című videós műsorunk, minden második nap pedig podcast adásokat hallhatnak az Eb-ről. Kiküldött munkatársaink, Göbölyös András és Márványi Péter a magyar válogatott valamennyi meccséről jelentkezik, Csudai Sándor pedig a pálya szélén fotóz majd. Ott leszünk a Városligetben felállított szurkolói zónában és a magyar meccsek előtt és után a Puskás Aréna környékén is. Valamennyi meccset élőben közvetítünk és összefoglalóval is jelentkezünk. Minden versenynap percről percre követjük az Eb legfontosabb eseményeit is.
