Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
MagyarországMagyarországMagyarországMagyarországMagyarországMagyarországMagyarország | MagyarországLévai Zoltán
Ezen a napon, 2010. június 27-én délután rendezték a Németország-Anglia, majd este az Argentína-Mexikó nyolcaddöntőket. A futballt jól ismerők nyilván azonnal a fejükre csapnak: hát, ez volt az a nap!
A meccs
Argentína- Mexikó 3-1 (2-0)Ez bizony! Amikor Frank Lampard lövése 2-1-es német vezetésnél jócskán Manuel Neuer kapujának gólvonalán túl ért földet, de a játékvezető, és asszisztense nem látta bent a labdát. Jegyezzük meg a két uruguay-i úriember nevét: Jorge Larrionda és Mauricio Espinoza.
Ám mielőtt még őket keresztre feszítették volna, néhány órán belül az övék mellé került még két név: az olasz Roberto Rosettié és Stefano Ayroldié.
Utóbbi kettő követett el sorsdöntő hibát az Argentína-Mexikó nyolcaddöntőn. A találkozó egyébként egyesélyes volt, az argentin válogatott remek focistákból állt. Csupán egyetlen gyenge pontja volt: Diego Maradona. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb zsenije szövetségi kapitányként egy olyan válogatott mellett dolgozott, amely talán edző nélkül is működött volna. Nem biztos, hogy pont ő volt a megfelelő ember a kiváló játékosokból álló keret irányítására.
Már a selejtezőkben kiderült, hogy nem túl szerencsés ez a munkakapcsolat. Argentína úgy lett Brazília, Chile és Paraguay mögött negyedik a dél-amerikai térségben, hogy 18 mérkőzésből csak nyolcat nyert meg, hatot elveszített. Aztán Dél-Afrikában habkönnyű csoportba került, Nigéria, Görögország és Dél-Korea mellé, innen nem meglepő, hogy 100%-os teljesítménnyel került a legjobb 16 közé. Mexikó lényegesen nehezebb kvartettben játszott Franciaország, Uruguay és a házigazda mellett, de az európai válogatott legyőzése miatt nem érdemtelenül jutott a nyolcaddöntőbe.
Vagyis 2010. június 27-én este egy kemény csaták után ideérkező Mexikó, és a vb-t gyakorlatilag akkor kezdő Argentína nézett farkasszemet egymással.
Meglepetésre a közép-amerikaiak kezdtek jobban. Salcido a felső kapufát találta el a „világ végéről", ennél a jelenetnél esélye nem volt Romero kapusnak. Nem sokkal később is csak dermedten nézte, amint Guardado lövése tőle vagy négy méterre elsuhan, de szerencséjére a jobb oldali kapufa mellett is vagy 20 centivel.
Aztán eljött a 26. perc. Carlos Tevez kapott remek passzt, ám a kapujából kifutó Perez elütötte előle a labdát. Lionel Messi a tizenegyespont vonalából az üres kapura küldte azt, és próbálkozása úgy jutott a kapuba, hogy a labdába az egyértelműen lesen álló Tevez belecsúsztatott.
Nem kérdéses, hogy Tevez belefejelt a labdába (neki is adták a gólt hivatalosan), és az sem kérdéses, hogy ezt óriási lesről tette. Nemhogy a védekező csapat két játékosa nem volt közelebb az alapvonalhoz, mint ő (ugyebár ez a szabály!), de egy sem. Ugyanis a kapus a 11-es pont környékén feküdt, a két leghátrább helyezkedő védő pedig 7 méterre az alapvonaltól állt. Tevez pedig az ötös vonalát majdnem elérte a passz pillanatában. Mivel az argentinok egy 16-osról előrevágott labdát szereztek meg a félpályánál, és abból indítottak gyors támadást,
Rosetti bíró nagyon lemaradt a támadásról, legalább 30 méterre volt az esettől, ráadásul a szabályok értelmében a pálya közepe táján.
Asszisztense, Ayroldi viszont nagyon jó helyről nézte az esetet. Mivel ő nem ért el a térfél feléig sem, gyorsan visszaért. Talán két méterrel lehetett az utolsó előtti védekező játékostól lemaradva, vagyis mindenképpen észlelnie kellett volna a hatalmas lest. Ráadásul senki nem takarta a kilátást előle. Az igazi hibát ő követte el! Nem véletlenül ment ki Rosetti hozzá, miután a teljes csapat megrohanta.
Addigra már az egész világ tudta, hogy óriásit tévedett.
A legszörnyűbb a dologban, hogy ő is. Ugyanis a stadionban a kivetítőn megismételték a jelenetet, és a tv-nézőkhöz hasonlóan a fizető nézők is látták, hogy szabadrúgást kellene ítélni kifele. Ám a kőagyú FIFA-csinovnyikok utasításának megfelelően ez alapján nem lehetett megváltoztatni az ítéletet. Ha Ayroldi azt mondja a bírónak: „bocs', ha jól meggondolom, mégis les volt", akkor Rosetti visszavonhatja a gólt. De a kivetítőre nézve nem.
Őrület! Argentína kétperces vitatkozás után vezetést szerzett, és a teljesen megzavarodott mexikói védelmet öt perccel később Higuain is mattolta. Ő már szabályos körülmények között, de a korábbi ítélet hatása nem elhanyagolható a mérkőzés kimenetelére.
Argentína 3-1-re nyert, Mexikó utazhatott haza.
Diego Maradona a sajtótájékoztatón a tőle megszokott módon hozsannázott:
Kilencven percig jobbak voltunk, könnyedén játszottunk, pedig volt ellenfelünk is. Az az igazság, hogy ellenünk hiába készül fel becsülettel bármelyik együttes, a mi nagyszerű játékosainkkal szemben tehetetlenné válik"
- mondta a meccs után az argentin szövetségi kapitány, akinek a csapata a negyeddöntőben hatalmas pofonba szaladt bele.
A következő fordulóban a németek egyáltalán nem voltak tehetetlenek Maradona legényeivel szemben, 4-0-val söpörték el őket. Ám ez már egy másik történet, most azonban még térjünk vissza ahhoz a naphoz, mely megrengette a labdarúgás világát!
Személy szerint nekem 12 évvel ezelőtt rögtön egy másik sport hasonló eseménye jutott eszembe. Volt szerencsém az 1993-as jégkorong-világbajnokságon a helyszínen megtekinteni a Kanada-Svájc mérkőzést. A jégkorong tanítómestere 1-0-ra vezetett az egy évvel korábbi vb meglepetéscsapata, Svájc ellen, amikor egy szélről belőtt korong egy kanadai játékos korcsolyájáról a saját kapujába pattant. Ezért gólt kellett volna ítélni, az akkori szabályok szerint csak abban az esetben nem, ha svájci korcsolyáról kerül az oda. A játékvezető ez utóbbit látta, ezért nem adta meg a gólt. A müncheni csarnokban akkor már volt kivetítő, és ezen tucatszor megismételték, hogy egyértelműen kanadai játékosról került be, tehát 1-1-ről kellene folytatni a mérkőzést. Látta ezt a nézőtéren 4000 svájci szurkoló, látta ezt az összes játékos, szakvezető, szövetségi funkcionárius.
A svájci játékosok szinte sírva, szurkolóik természetesen agressszívan könyörögtek a bíróknak, hogy nézzenek fel a kivetítőre. Ők szinte bocsánatkérően mondták, hogy nem tehetik, és nem adták meg a szabályos gólt.
Svájc 2-0-ra elveszítette azt a mérkőzést, és ennek a döntésnek a súlyával a vállán másnap kikapott a nála elvileg sokkal gyengébb Olaszországtól, és a kiírás értelmében nem jutott a legjobb nyolc közé. A Kanada elleni egy ponttal ott lett volna, ám így az alsóházban folytatta, és végül az előző évi elődöntős szereplés után kiesett a másodosztályba.
Egy érthetetlen szabály miatt.
Mivel Svájc a sportdiplomácia terén az egyik legerősebb ország jégkorongban, még abban az évben elintézte a nemzetközi szövetségnél, az IIHF-nél, hogy a következő vb-n már legyen videó-visszajátszás, így a játékvezetők hivatalosan korrigálhassák rossz döntésüket.
Természetesen 2010 júniusának végén labdarúgásban is újra fellángolt a vita a videóbíró szükségességéről. Majdnem 20 évvel a jégkorongban való bevezetést követően.
Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) akkori elnöke a következőket mondta a játékvezetés "fekete napja" után:
„Változtatni kell, de nem most. Tíz mérkőzés hátravan a világbajnokságból, lehetetlen hirtelen módosítani a feltételeket.
A tapasztalt bírói tévedések után értelmetlen lenne halogatni a kérdést, a játékszabályokért felelős testületnek, a július végi walesi kongresszusán ismét elő kell venni a technikai fejlesztés ügyét.
Sajnálom a játékvezetői hibákat, de ez még nem jelenti a világbajnokság vagy a labdarúgás végét. Elnézést kértem a nyilvánvaló tévedéstől sújtott két delegációtól, az angoltól és a mexikóitól. "
Az akkor már visszavonult, korábbi remek játékvezető, a svájci (vagyis Blatter honfitársa) Urs Meier más módszerben látta akkor a megoldást:
„Nyilván más a képlet, ha Anglia nem hátrányban, hanem döntetlen állásnál vonul a szünetre. Mexikó szervezetten, okosan futballozott, az első argentin gól, amely lesről született, néhány játékosát összeroppantotta, következésképp a csapat is megroggyant. Súlyos hibákról beszélünk. Ötödik és hatodik játékvezetővel a probléma kiküszöbölhető. Az alapvonalon kellene állniuk, csak arra kellene figyelniük, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon vagy sem.
A videó esetében sem minden fekete-fehér, arról nem is beszélve, hogy a bevezetése után a mezőnybeli szabálytalanságok visszanézéséért protestálna az aktuális szenvedő fél - ami káoszhoz, a játék állandó megszakításához vezetne.
A gól a legfontosabb eseménye a mérkőzéseknek, azaz szükség van a fejlesztésre, de nem technikai, hanem humán vonalon."
Sajnos, rövid távon Meier elképzelései valósultak meg, és ennek működésképtelenségét a Kassai Viktor-Vad II István duó az egész világnak szemléletesen bizonyította két évvel később az Európa-bajnokságon a sorsdöntő Ukrajna-Anglia mérkőzésen.
A FIFA malmai ugyan sokkal lassabban őröltek, mint az IIHF hasonló gépei, de végül a labdarúgásban is bevezették a gólvonal-technikát, és a videóbírót. Előbbivel nem lehet vitatkozni, az utóbbival sok esetben igen, ám a lesek megítélésében egyértelműen jó döntések születnek az eset lelassítása, és számítógépes elemzése során.
Ez persze kicsit sem vigasztalja azokat a mexikói focistákat, akik vesztesen vonultak le 2010-ben Johannesburgban az Argentína elleni mérkőzés után, és válogatottjuk számára sorozatban ötödik alkalommal is a nyolcaddöntőben ért véget az aktuális világbajnokság.
