Megőrülünk, amikor a focivébék 5 legszebb szabadrúgásgólját látjuk

A szabadrúgás a labdarúgás különleges része. Főleg ha Roberto Carlos állt a labda mögé

November 20-án kezdődik a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság. A minden szempontból rendhagyó torna kapcsán indított sorozatunkban bemutatjuk az eddigi világbajnokságok legkülönlegesebb pillanatait. Ezúttal a lehetetlennel próbálkozunk, felidézzük a legemlékezetesebb szabadrúgásgólokat. Az eddigi ötös listáink is nyilván sok vitát generáltak, a mostani lesz az eddigi legszubjektívebb. Leginkább azért tesszük közzé, hogy mindenki ellenőrizhesse, hogy az ő kedvence ezek között van-e. Illetve emlékszik-e az összes itt szóba kerülő jelenetre.

1962: Tichy Lajos meg nem adott gólja Csehszlovákia ellen

Mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, és ezen kívül időrendben is a magyar Tichy Lajos szabadrúgása született legrégebben, ezért először kerüljön ez szóba. Ha ezt egy döntőben rúgja, vagy nem egy magyar-csehszlovák meccsen esik, hanem pl. egy angol-németen, akkor biztosan

az egész világ máig azon vitatkozik, hogy gól volt, vagy nem!

Sajnos erről a jelenetről csak az igazán ínyencek értesültek, és csak bennünk hagyott mély nyomot. Ugyanis a szovjet játékvezető, Nyikolaj Latisev nem ítélt gólt. A negyeddöntőben történt ez, 1-0-ás csehszlovák vezetésnél, és mivel ez nem eredményezett egyenlítést, így

Baróti Lajos csapata kiesett, északi szomszédunk pedig döntőt vívhatott.

Mégsem vonult be a történelembe „Es Stadio Teniente-gól", vagy „rancaguai tévedés" néven, mert hiába játszottunk nyolc évvel korábban vb-döntőt, ennek a meccsnek a győztese meg azon torna során, rajtunk kívül senkit nem érdekel ez a dolog. A futballt szerető világ nem tud róla, pedig Tichy Lajos 23 méteres szabadrúgása gyönyörű volt, az ellenfél kapusa kb. 5 méterről nézte megrőkönyödve, hogy a

labda a felsőlécről a gólvonal mögé vágódott, és onnan kifelé pattant.

Nem lehet egyértelműen bizonyítani a korabeli felvételek alapján, hogy teljes terjedelmével a gólvonal mögé jutott, de ez inkább volt érvényes találat, mint négy évvel később ( az angol-német döntőben) a Wembley-gól.

1978: Cubillas csodaszabadrúgása Skócia ellen

A perui labdarúgás fénykora egyértelműen a '70-es évekre tehető. 1975-ben a válogatott megnyerte a dél-amerikai kontinensbajnokságot, a Copa Amerikát, és 1970 után (amikor Argentínát előzte meg selejtezőcsoportjában) az 1978-as vb-n is részt vehetett, mint a térség kvalifikációja során Brazília után a második helyen végző válogatott. (Argentína a rendező jogán selejtező nélkül jutott a 16 csapatos végjátékba).

Sztárja, Teófilo Cubillas mindkét vb-n 5-5 gólt szerzett, ebből a 10-ból a legemlékezetesebb Córdobában a Skócia elleni szabadrúgás.

A kevéssel a 16-os vonala elé letett labda mögé négyen is odaálltak. Egyikük átugrotta azt, a „perui Pelé" pedig jobb külsővel csavarta el a sorfal jobb oldala mellett úgy, hogy az visszakanyarodott a kapu jobb oldalába.

Hihetetlen mozdulat volt!

Peru ezzel a zseniális lövéssel megnyerte a mérkőzést, a későbbi döntős Hollandiát megelőzve első lett a csoportjában, és hazaküldte az öntelten vb-győzelemről álmodozó skótokat.

1978: Dirceu zsenialitása

A „kölcsönkenyér visszajár" elv alapján még azon az argentínai vb-n Peru is kapott egy olyan szabadrúgásgólt, melyet azóta is emleget mindenki. Leginkább persze Ramón Quiroga kapus, a későbbi Argentína elleni 0-6 tragikus hőse. A legjobb nyolc mezőnyét két csoportba sorolták, és az újabb kvartett Brazília-Peru találkozóval kezdődött. Ezen a brazilok játékosa,

Dirceu harminc méterről ballal csavarta a szabadrúgást a bal felsőbe.

Igen, csavarta, és nem bombázta, mint tette honfitársai közül számtalanszor elődje, Rivellino, vagy utódja, Roberto Carlos. Ugyanis gyakorlatilag nem futott neki a labdának (Tichy pl, vagy 10 méterről „lódult neki" a korábban említett esetnél) hanem csak hármat lépett, és úgy tekerte be.

Ettől igazán különleges ez a találat.

Ezután nem sokkal Toninho már „robertocarlosos" szabadrúgást zúdított a perui kapura, majdnem 40 méterről, de ezt a kapus nehezen kitolta. Ha az bemegy, akkor ez elhomályosítja Dirceu lövését, és mindenki erre emlékezne 44 év távlatából is. De nem ment be.

1998 és 2006: Jön David Beckham

A vb-k legemlékezetesebb szabadrúgásgóljainak sorából kihagyhatatlan a „műfaj" egyik legnagyobb mestere, David Beckham. Három világbajnokságon is betalált, kettőn a szabadrúgáshoz letett labdát közvetlenül juttatta a hálóba. Ezzel foglalta keretbe karrierjét a válogatottnál, ugyanis

115 ottani fellépése során az első és az utolsó gólja is egy szabadrúgásból elért találat volt világbajnokságon.

Nehéz eldönteni, melyik a különlegesebb! Mi az elsőt választottuk. (A második ilyen különleges gól a 2006-os világbajnokságon született az Anglia-Ecuador meccsen, de mivel TOP5 szabadrúgásról van szó, ezúttal Beckhamnek ezt a gólját nem mutatjuk meg.) A franciaországi világeseményen 1998-ban a Kolumbia elleni csoportmérkőzésen 30 méterről, kicsit balról a dél-amerikai módra fegyelmezetlen sorfal felett csavarta be a labdát a jobb sarokba. Ma már ezt nagyon sokan tudják (még a magyar elsőosztályban is), de akkoriban még szenzációt okozott, hogy valaki a kapu azon részébe rúgja a labdát, melyet a kapus a sorfalra bíz, és maga a másik oldalt biztosítja.

2002: Egy alig ismert focista bődületes szabadrúgása

A két Beckham-varázslat közötti vb-n született egy olyan gól is, melynek szerzőjét alig ismeri valaki, de ez a lövés halhatatlanná teszi. A 61-szeres paraguay-i válogatott jobbhátvédről, Francisco Arce-ről van szó. Soha nem focizott Európában, de több brazil klubbal is sikeres volt, még Libertadores Kupát is nyert. A 2002-es vb-n a Paraguay-Dél-Afrika mérkőzésen 26-27 méterről, éles szögből a sorfalat imitáló két embert megkerülve

úgy lőtt a rövid sarokba, hogy a kapus a lövés pillanatában közel helyezkedett a labdához, mégsem volt esélye.

A találkozó 2-2-es döntetlent hozott, és mint utólag kiderült Paraguay ezzel a pontosztozkodással megelőzte az afrikai csapatot. Ők folytathatták a nyolcaddöntőben, míg Dél-Afrika számára ezzel véget ért a vb.

+1: Mert Roberto Carlost egy ilyen cikkből sem lehet kihagyni

Szubjektív összeállításunk ezzel itt befejeződött, de ha szabadrúgásgólokról van szó, akkor természetesen

megkerülhetetlen a műfaj koronázatlan király, a brazil Roberto Carlos.

A 2002-es vb-n Kína ellen szokása szerint nem finomkodott, nem trükközött, hanem kb. 28 méterről bombaerővel ágyúzott az öttagó sorfal mellett a hálóba. A kapus által fogott sarokba vágta a labdát, de emlékszünk rá: ha ő megmutatta volna egy kapusnak, hogy hova lő, többnyire ezzel sem ad neki nagy esélyt.

Hosszasan lehetne sorolna a brazil tüzér szabadrúgásgóljait, de most kakukktojásként még kerüljön ide egy nem vb-n szerzett találata. Úgyis tudja mindenki melyikről van szó. Erre a gólra tényleg kár szót pazarolni – minden idők talán legkülönlegesebb gólja rögzített szituációból.

Roberto Carlos ezt a gólt 1997. június 3-án lőtte Fabien Bartheznek Lyonban. Bő egy évvel később Párizsban nem tudott betalálni Barthez kapujába, és ezt nagyon bánhatja. Azt a találkozót ugyanis a világbajnokság döntőjében vívták, és akkor ült fel először Franciaország a trónra.