Sávio 1974. január 9-én született Sao Torquato városában, és pályafutását a riói Flamengo gárdájában kezdte el. Az egyik legnépszerűbb brazil klub első csapatában már igen fiatalon bemutatkozott, hiszen az 1992-es bajnokságban három találkozón lépett pályára, és ez elég volt neki ahhoz, hogy két gólt érjen el.
A következő esztendőben nyolc találkozón ugyanennyi alkalommal volt eredményes, és 1994-től kezdve kihagyhatatlan volt a Flamengóból. Olyan jól futballozott, hogy bekerült a válogatott keretbe is, a selecaóban 1994 márciusában, Izland ellen mutatkozott be.
A világbajnokságra utazó keretbe még nem került be, de következő meccsén a válogatottban, 1994 októberében Chile ellen mesterhármast vágott. A következő esztendőben a Flamengo színeiben összesen 70 tétmeccsen szerepelt, és 24 gólt rúgott, ezen kívül jelen volt a Copa Américán a brazil csapattal, és itt ezüstérmet szerzett.
1996-ban is alapember volt a válogatottban, és szerepelt az atlantai olimpián is, a magyarok ellen csereként lépett pályára. Az ötkarikás játékok után azonban kikerült a nemzeti csapatból, de a Flamengóban továbbra is remekelt, 1997-ben például összesen 29 gólt ért el, és ennek köszönhetően a Real Madrid szerződtette őt az 1997-98-as bajnokság közben.
A fél idény alatt 12 meccsen szerepelt, és három gólt szerzett, a következő pontvadászatban pedig valósággal kihagyhatatlan volt a Realból, 34 bajnokin kapott lehetőséget. A nemzeti tizenegybe is visszakerült, 1999 októberében a hollandok ellen szerepelt, majd 2000-ben az Uruguay ellen vébéselejtezőn játszott, azóta viszont egyszer sem lépett pályára a selecaóban.
Ennek elsődleges oka az volt, hogy a Realban már alig kapott játéklehetőséget, a legutóbbi idényben például mindössze nyolc bajnokin játszott. Mivel továbbra sem volt esély rá, hogy a kezdő tizenegyben kap helyet, ezért távozni szeretett volna, és a Bordeaux ajánlata meg is felelt a számára.