Rostockban ismét a régi szép időket idézik

A Bundesliga rajtja előtt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy három forduló után az újonc Bochum és az elmúlt években rendre a kiesés ellen küzdő Hansa Rostock áll majd az élen, ráadásul mindketten százszázalékos teljesítménnyel. A rostockiak ráadásul még gólt sem kaptak az eddig lejátszott mérkőzések alatt, és úgy látszik, hogy az év elején szerződtetett mester, Armin Veh valóban meghozza a változást a keletnémet együtteshez.

A rostocki együttes 1998 óta minden egyes idényben a kiesés ellen küzdött, és a legutóbbi pontvadászatban is egészen a legutolsó fordulóig izgulniuk kellett a drukkereknek. Ennél azonban még jobban fájt a fanatikusoknak, hogy a klub elveszítette korábbi imágóját: egykoron a Hansa az egyik legszimpatikusabb egyesületnek számított a Bundesligában, hiszen (akárcsak az SC Freiburg) éveken keresztül a támadófutball egyik leghűségesebb követője volt. Az elmúlt években azonban ebből semmi sem maradt, és a rostockiak elsősorban küzdeni tudásuknak köszönhetően kapaszkodtak meg az élvonalban.

Amikor tavaly decemberben Armin Veh lett az új edző, mindenki abban reménykedett, hogy az új tréner visszaállítja a régi szép időket, hiszen Veh korábbi csapataival (az Augsburggal, a Greuther Fürthtel és a Reutlingennel) rendre látványos támadófutballt prezentált. Ígérete szerint a Rostocknál is ezt szerette volna végrehajtani, de kissé túlbecsülte a játékoskeret erejét, és így tavasszal a Hansa csak szenvedett: idegenben egyetlen pontot sem tudott szerezni, és a bennmaradása is csak hajszálon múlott.

Veh azonban nem volt elkeseredve emiatt, hiszen többször is kijelentette: a tavaszi Hansa még nem az ő csapata volt. A nyári átigazolási szezonban aztán a mester tett arról, hogy a gárda immár az ő keze nyomát viselje magán, hiszen szinte teljesen kicserélte a játékoskeretet. Összesen 12 futballistáról jelentette ki, hogy nem tart igényt rá, köztük olyan alapemberekre, mint az egyiptomi Radvan Jasszer, Kai Oswald és Rayk Schröder. A távozók mindegyike ingyen hagyhatta el a klubot, de jó néhányan mind a mai napig nem találtak maguknak új csapatot, vagyis Veh értékítélete nem is lehetett olyan rossz. Mindezen lépések újnak számítottak a Hansa történetében, hiszen a rostockiak korábban szinte mindig a legjobbjaikat adták el a nyáron, és a helyükre próbáltak új focistákat szerződtetni. Ezúttal azonban más volt a helyzet, hiszen az új szerzemények egytől egyig Veh kívánságára érkeztek, vagyis ezúttal valóban tudatos csapatépítésről lehetett beszélni.

A tréner mindemellett arról sem feledkezett meg, hogy az egyesület (akárcsak a német klubok többsége) nem bővelkedik a pénzben, vagyis figyelemmel kellett lennie arra is, hogy kiszemeltjei minél olcsóbbak legyenek. Ez végül viszonylag jól sikerült, hiszen hét, nyáron igazolt futballista közül csak kettőért kellett fizetnie: Thomas Meggle vételára sem volt sok, mindössze 475 ezer euró, csupán Rade Pricáért nyúlt mélyen a kasszába a Hansa. A horvát származású, ám kétszeres svéd válogatott csatárt azonban Veh mindenképpen csapatában akarta tudni: a rendkívül gyors, jól fejelő támadóért így 2,2 millió eurót fizettek ki, ami új klubrekordnak számít. Mint látható, a rostockiak azzal a hagyományukkal sem szakítottak, hogy előszeretettel igazolnak a svéd piacról, hiszen a keretükben már az előző idényben is négy háromkoronás futballista volt.

Ráadásul idén nem csak Prica érkezett a skandináv országból, a Hansa ugyanis szerződtette Joakim Perssont, akit egykoron az egyik legnagyobb svéd tehetségnek tartottak, és négy évvel ezelőtt megfordult az olasz Atalantában is, de miután ott nem jött össze a nagy áttörés, a dán Esbjerg játékosa lett. A középpályásért egyetlen eurót sem kellett fizetni, és hozzá hasonlóan ingyen érkezett Gerd Wimmer az Eintracht Frankfurttól, Jochen Kientz a St. Paulitól és Godfried Adoube a Reutlingentől. Utóbbi futballistát egyébként szintén Veh kifejezett kérésre igazolták, hiszen a mester már a Fürthnél és a Reutlingennél is együtt dolgozott a ghánai középpályással. Veh már július vége felé, két héttel a Bundesliga rajtja előtt kijelentette: megtaláltam az ideális kezdő tizenegyet, és szavainak az első három forduló eredményei tökéletesen igazat adnak.

A Hansa ugyanis mind a három találkozón ugyanazzal a kezdő tizeneggyel futott ki a pályára: a Schober - Wimmer, Jakobsson, Kientz, Maul - Rydlewicz, Lantz, Adoube, Persson - Vorbeck, Prica összeállítású együttes pedig még a saját szurkolóit is meglepte. A tizenegy játékos közül öt a nyáron érkezett, a fiatal Marco Vorbeck pedig, akit frizurája miatt csak "Vorbeckhamnek" becéznek, az amatőrcsapatból került fel váratlanul a kezdő tizenegybe. Ennek ellenére a csapat tökéletes összhangban futballozott, a tréner által alkalmazott 4-4-2-es szisztémát valósággal tökélyre fejlesztette. A beígért támadófutball az első két bajnokin ugyan még akadozott, de a harmadik játéknapon a Cottbus ellen már azt nyújtotta az együttes, amit a drukkerek vártak tőle. Arról nem is beszélve, hogy a védelem eddig egyszer sem kapitulált, sőt, az ellenfeleknek még helyzetük sem akadt. A fantasztikus kezdés ellenére Rostockban továbbra is a biztos bennmaradásról beszélnek, ám valószínűleg azért el lennének elkeseredve, ha megint a tabella hátsó felében végezne a csapat.