Gellei szerint van még mit gyakorolni

Bosszúság, könnyek és megkönnyebbülés is kísérte, amikor a ciprusi játékvezető a szünetben félbeszakította a Magyarország-Bulgária válogatott mérkőzést. A zuhogó eső, az orkánszerű szél, valamint a rendkívül mély talaj a bolgárok 1-0-s vezetésénél, indokolttá tette a találkozó lefújását. A csütörtökön délben még Cipruson tartózkodó Gellei Imre a pozitívumokról és hibákról is beszámolt.

- A verbális felkészülésen, az egység folyamatos erősítésén túl akadt valami hozadéka a bolgárok elleni 45 percnek?
- Mindenképpen, hiszen legalább két napot együtt gyakorolhatott a társaság. Ugyanakkor, hogy nem mindent csináltunk jól, azt híven jelzi, miszerint pontrúgásból kaptuk a gólt. Vagyis, akad még bőven gyakorolnivalónk a lengyelek elleni március végi fellépésig.

- Azért biztató elemeket is felfedezett a csapat játékában?
- Igen, s még elsősorban azt, hogy a mostoha körülmények közepette is egységes volt az együttes, a társak kisegítették egymást, csak éppen egy figyelmetlenség miatt hátrányba kerültünk.

- Egyetértett a mérkőzés félbeszakításával?
- Teljesen. Számomra ugyanis nagyon fontos, hogy senki ne sérüljön meg. Nekünk kötelességünk minden körülmények között védeni a futballisták érdekeit, főként úgy, hogy a klubok is mindenkor partnerek a válogatottat illetően. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi magyar válogatott minden egyes tagja nagy értéket képvisel, márpedig testi épségüket felesleges lett volna kockáztatni a botrányos időjárási körülmények közepette játszott meccsen. Csak jellemzésképpen, a kezdés előtt fenyegető jelként fogtuk fel, amikor a viharos szél egyszerűen leszakította a hálót, a játékvezető pedig már ekkor fontolóra vette, hogy elkezdődjön-e a találkozó.

- Mennyire bosszantja, hogy az eredetileg a második félidőre pályára küldendő Szűcs Lajos, Sebők József, Vasile Miriuta és a többiek formáját nem tudta lemérni, illetve az említettek miként fogadták a meccs lefújását?
- Utóbbival kezdeném, elvégre Szűcs Lajosék könnyezve fogadták, hogy nem léphettek pályára címeres mezben, ami a sors kegyetlen játéka volt velük az általában napfényes Cipruson. Természetesen nekem is jobb lett volna élesben szemrevételezni őket, hiszen így ismét csak az őszi Eb-selejtezőkön négy pontot szerzett együttes játszhatott. Persze tisztában vagyok az ezúttal kimaradt labdarúgók képességeivel, és a jövőben sem felejtem el őket.

- Végezetül árulja el, mennyire beszédtéma a válogatott környékén, hogy végül 0-1-gyel hivatalossá nyilvánítják a mérkőzést, rontva ezzel a statisztikát?
- Higgye el, ez eszembe sem jutott a lefújást követően, sőt, még egy nappal később sem. Maradjunk annyiban: vesztésre álltunk, de nem veszítettünk.

Bánki József