Ők ketten ötöt lőttek az Alavésnek |
Fotó: EPA |
Az ember nem is hinné, mégis igaz: huszonkilenc bajnoki forduló pergett le azóta, hogy legutóbb a Real Madrid nevével kezdődött a földkerekség legszínvonalasabb bajnokságának a tabellája. Akkor, a harmincharmadik fordulóban a Madrid a Rayo Vallecanót verte 3-1-re Figo, Roberto Carlos és Morientes góljaival, most a huszonnegyedikben a pofozógép hálátlan szerepét monopolizáló Alavés volt az áldozat, s Ronaldo (3) és Raúl (2) a vitoriai gárda hóhérai. A madrid nélkülözte a csapatkapitány Hierrót, továbbá Makelelét és Figót, s Zidane is - medve módjára - téli álmát aludta, de mindez meg sem látszott a csapat pazar teljesítményén.
Ronaldo aligha kap szobrot Guipuzcoa székhelyén, a baszk parlament városában. A "ritka fogú" brazil fenomén egyelőre egy olyan keretbe foglalta káprázatos madridi szereplését, amelynek 2002. október. 6. és 2003. március 1. a kezdő- és végpontja. Amikor először lépett pályára - csereként - a Madrid színeiben, pillanatok alatt két gólt lőtt a Bernabéuban vendégeskedő Alavésnek, kiteljesítve az 5-2-es hazai sikert. Öt hónappal később a Mendizorroza-stadion 11 351 nézője előtt háromszor vette be szegény Dutruel hálóját, "majmot csinálva" az egyik legrutinosabb spanyol hátvédből, Abelardóból.