Tizenegy hónap után ismét élen a Real

Tizennyolc, dicsőségben a tabella tetején töltött forduló után a huszonnegyedikben véget ért a Real Sociedad pünkösdinél valamivel hosszabbra sikerült királysága. A Primera Divisiónt október óta uraló baszk kiscsapat vasárnap 3-0-s, súlyos vereséget szenvedett Valladolidban, s mivel az utóbbi öt játéknapon összesen csak négy pontot szereztek Raynald Denoueix legényei, most bekövetkezett az, amit hetek, egészen pontosan 2002. április hatodika óta vártak a Real Madrid drukkerei.

Két meccs, öt gól - összesen tizenhárom, amennyinél többet csak a Pichichi-várományos La Coruna-i Roy Makaay szerzett. És úgy, hogy Ronaldo öt fordulóval a kezdés után szállt csak be a bajnoki menetelésbe! Amikor a kétszeres aranylabdás huszonöt gólt ígért madridi szurkolóinak, mindenki azt hitte, elment az esze a hirtelen környezetváltozástól. Most már senki sem mosolyog, az ellenfelek a legkevésbé. Ronaldo most érte utol régi, barcelonai önmagát, igazság szerint az 1996/1997-es szezon óta nem játszott így, mint most. Roberto Carlos, a testi-lelki jóbarát, a válogatottbeli szobatárs 26-27 gólt jósol már erre a szezonra - beleértve a bajnoki és BL-meccseket -, s a vitoriai produkciót látva nem szabad kételkednünk a valaha élt legnagyszerűbb balbekk jóslatában.

Ronaldo egyébként karrierje során - a Cruzeiróban, a PSV-ben, a Barcelonában, az Interben és a Madridban - összesen 270 gólt szerzett. Száznegyvennyolcat a bajnokságban, negyvennégyet a nemzetközi kupákban, huszonnégyet a hazai kupában, s ötvennégyet a brazil válogatottban, utóbbit hetvennyolc mérkőzésen.

A Real "R+R duóját" Raúl Bonzalez Blanco, az opportunista gólok utolérhetetlen nagymestere teljesíti ki. Szombaton is bekotort két, rá jellemző találatot. Az ő góljai nem bérelik ki hetekre, hónapokra a világhíradók sportszekcióját, viszont ugyanannyit számítanak, mint Ronaldo találatai. Végtére is mi a futball célja? Valamiképpen átjuttatni a labdát az ellenfél gólvonalán. Ez nem műkorcsolya, a kivitelért nem jár pluszpont.