Gelleinek a harmónia a legfontosabb

Képtelen szabadságra menni, erre csak júliusban lesz lehetősége Gellei Imre szövetségi kapitánynak, akit a San Marinó-i győzelem után rövid visszatekintésre kértünk.

- Csütörtökön este a Stuttgartban tartózkodó Szabics Imre utolérte önt telefonon?
- Igen, és jólesett a bejelentkezése, ám neki is elmondtam, kizárólag önmagának köszönheti a válogatottban elért sikereit és a stuttgarti szerződését. Már három éve ismerem Imrét, hiszen az U21-es csapatnál is együtt dolgoztunk, s akárcsak Gyepes Gábor esetében, nála is azt mondhatom, szép jövő áll előtte.

- Amikor a lettek ellen 0-1-nél, a szünetben a Puskás-stadion öltözője felé ballagott, mire gondolt?
- Éveket öregedtem 45 perc alatt a kispadon, viszont folyamatosan azon járt az agyam, miként tudom átalakítani a csapat szerkezetét úgy, hogy megfordítsuk az eredményt. Ezért sem cseréltem védő helyett védőt, átálltunk a háromcsatáros variációra, majd Lendvai Miklós behozatalával a középpályán a labdaszerzésre koncentráltunk. Boldog voltam, hogy sikerült nyernünk, hiszen a lettek elleni több volt egyszerű sikernél.

- A botrányok és a sérülések idején nem gondolta azt, hogy erre rámehetnek a válogatott eredményei, esetleg a kapitányi karrierje is?
- Aki elvállalja a kapitányi posztot, minden nehézségre fel kell készülnie. Számunkra semmilyen esetben nincs felmentés, minket csak az eredmény minősít. A lényeg, hogy harmóniában kell lennünk önmagunkkal, és ez vonatkozik a játékosokra is. Itt jegyezném meg, hogy büszke vagyok a csapatra, s külön nagyra tartom Végh Zoltánt, aki zokszó nélkül vállalta a harmadik számú kapus posztját a keretben, noha már megkezdte a nyaralását. Aztán sokat számított az is, hogy a válogatott menedzsere, Magyar Zoltán kiválóan előkészítette a San Marinó-i utat, ahol még inkább egységessé vált az együttes.

- Már reálisnak érzi minimum a második hely megszerzését a csoportban?
- Én már a sorsolás pillanatában reálisnak éreztem ezt, pontosabban ekkor célként azt jelöltem meg, hajtsunk rá az első helyre, ebből pedig kijöhet a második hely is.

- Most sajnálhatjuk igazán a svédek elleni hazai vereséget, igaz, azon a meccsen a skandinávok szokatlanul durván futballoztak.
- Egyet kell értenem. A svédek ellen pipogyák voltunk, hagytuk magunkat megfélemlíteni. Nagyon hiányzik az áprilisban elvesztegetett minimálisan egy pont. Ugyanakkor már előrenézünk, kizárólag az őszi lettországi és a hazai, Lengyelország elleni mérkőzésre koncentrálunk.

- Mikor érezte azt, hogy igazán egységbe tömörült a társaság az utóbbi két hétben?
- A lettek elleni győzelem nagy érzelmi váltást jelentett. A játékosok ekkor már alig várták, hogy pályára lépjenek San Marino ellen. Számomra újra bebizonyosodott, ha nagy a bánat, sok a baj, a magyar ember képes az összefogásra. Mindez tökéletesen igaz a magyar futball képviselőire és miként azt bebizonyították, a játékosokra is.

Bánki József