Eb-részvétellel harmincba kerülhet a Gellei-csapat

Régóta nem állt ennyire előkelő helyen a magyar labdarúgó-válogatott, mint a június 25-én lezárt FIFA-világranglistán. A Gellei-csapat az áprilisi 58. helyről kapaszkodott fel a 49. pozícióba, köszönhetően a San Marino és a Lettország elleni sikernek. A nemzetközi szövetség az utóbbi években egyre-másra próbálja tökéletesíteni a számítást, amelyet összességében számítógép végez, s jobbára el is találja az erősorrendeket. Persze azért akadnak érdekességek.

A FIFA a Coca-Colával együttműködésben 1993-tól rangsorolja a felnőtt futballválogatottakat. A rendszer segítségével összehasonlíthatjuk a nemzeti tizenegyek erejét, akár bizonyos időintervallumokon belül is. Az elmúlt évek során a FIFA többször is módosította a világranglista kiszámításának a módszerét. A ranglista elkészítésekor az összes - az elmúlt nyolc évben lejátszott - nemzetközi válogatott futballmeccset figyelembe veszi a FIFA. Ide tartozik a vb-döntő, a vb-selejtező, a Konföderációs-kupa, a kontinensbajnokság, illetve azok selejtezői és a barátságos meccsek. A ranglistát egy számítógépes program véglegesíti az elért csapatpontok alapján.

Ezeket a következők alapján számolják ki:
- győzelem, döntetlen, vereség
- gólok száma
- hazai vagy idegenbeli meccs
- a meccs fontossága
- regionális erősség (azaz melyik kontinensen focizik a csapat)

Minden csapat számára csak egy-egy év hét legjobb eredménye számít bele "teljes súllyal", évről évre - ahogy távolodik a jelenhez képest az adott év - egyre kisebb súllyal számítanak bele az eredmények, nyolc éven túli eredmények pedig egyáltalán nem esnek számításba. Emiatt a "legfrissebb" sikerek több pontot érnek a múltbeli sikereknél.

Két díjat osztanak ki az év végén, az egyiket az év csapata, a másikat az év legtöbbet fejlődött együttese kapja, természetesen a ranglistapontok és helyezések, a javított helyezések alapján. 1999-ben sokat változtattak a számítási rendszeren, egy győzelem innentől nem csak 1, 2 vagy 3 pontot, hanem 10 és 30 pont közötti eredményt ért - az ellenféltől függően. A csapatok összpontjai a ranglistán 0 és (körülbelül) 800 között vannak.

Ha egy meccs 11-esekkel dől el, a nyertes megkapja a sikerért járó pontokat, a vesztes egy döntetlenért járó egységeket kap. A gólok száma is számít, de fontos az ellenfél erőssége is: egy gyengébb csapat gólja egy erősebb ellen többet ér, mint fordítva, kapott gólért pedig mínusz pontok járnak. A rúgott gól persze több pontot ér, mint amennyi levonást a kapottért számítanak.

Idegenben elért sikerért három bónuszpontot kaphat a válogatott, semleges pályán ilyen pluszpont nincsen. Nagyobb téttel bíró meccsekért több pontot lehet kapni.

A szorzók így festenek:
barátságos - 1,00
kontinensbajnoki selejtező - 1,50
vb-selejtező - 1,50
kontinensbajnokság - 1,75
FIFA Konföderációs-kupa - 1,75
vb-döntő 2,00

Mivel az egyes kontinensek focicsapatai között jelentős különbségek vannak, ezeket a szorzókat minden évben felülvizsgálják a szövetségek az élcsapatok más kontinensbeli gárdák ellen elért eredményei alapján.

A 2003-as kontinentális szorzók:
CONMEBOL - 1,00
UEFA - 1,00
AFC - 0,95
CONCACAF - 0,95
CAF - 0,93
OFC - 0,93

Összegezve a fentieket, a végeredmény így alakul ki:
- pontok győzelemért, döntetlenért, vereségért
- pluszpontok a rúgott gólokért
- mínuszpont kapott gólért
- pluszpont idegenbeli sikerért
- szorzó a meccs fontossága alapján
- szorzó a kontinens erőssége alapján.

Juha Pál