Feledik Tiganát a Fulhamnél

A Fulham FC szurkolói nem látták valami rózsásan a jövőt a szezon kezdetén: a klub a Premiership legfiatalabb és egyben legtapasztalatlanabb edzőjével vágott neki a bajnokságnak, a csapatnak továbbra sem volt igazi otthona, és a játékosok között sem uralkodott a legjobb hangulat. Ehhez képest nyolc forduló után a Fulham a negyedik helyen áll, olyan pozícióban, amilyet az előző sztáredzővel, Jean Tiganával egyszer sem tudott elérni.

Amikor öt fordulóval az előző idény vége előtt Jean Tigana felállt a Fulham FC kispadjáról, és helyére a csapat egykori védője, Chris Coleman került, akinek másfél éve egy súlyos autóbaleset miatt kellett befejeznie futballpályafutását, a legtöbben biztosak voltak benne, hogy ő csak a bajnokság végéig marad, és az egyesület tulajdonosa, Mohammed al-Fayed egy nevesebb szakembert keres az együttes élére a nyáron.

Kapcsolatba hozták a klubbal többek között Louis van Gaalt és Klaus Toppmöllert is, de az angol másodosztályú Derby Countyt irányító George Burley szerződtetésére is jó esély volt. Végül azonban Colemant véglegesítették, és kontraktust ajánlottak neki, ami sokak szemében biztos jele volt annak, hogy Al-Fayed nem óhajt újabb milliókat költeni magánvagyonából az egyesületre. A fennálló alternatívák közül ugyanis egyértelműen Coleman volt a legolcsóbb megoldás, az olyan sztáredzők, mint Toppmöller vagy Van Gaal meglehetősen magas gázsit kértek volna.

A kevesebb rendelkezésre álló pénzösszeg a nyári igazolásokban is megnyilvánult, hiszen a keret inkább gyengült, mint erősödött. A legjelentősebb távozó a jobbhátvéd Steve Finnan volt, az ír válogatott labdarúgót a Liverpool FC vette meg, és a londoniak eladták volna az utánpótlás-válogatott középpályást, Sean Davist is, ha nem sérül meg. Távozott még a védelemből a marokkói Abdeszlam Uaddu (ő a Stade Rennes-be szerződött), illetve a kameruni Pierre Ndlend Womé is, akinek kölcsönszerződését nem hosszabbították meg. A francia hátvéddel, Martin Djetouval viszont továbbra is számoltak, az ő teljesítményével elégedettek voltak a Fulhamnél, így a hivatalosan az AC Parma játékosának számító védő maradt a klubnál.

Tulajdonképpen ez volt a legjelentősebb erősítés a nyáron, bár azért néhány új futballista is érkezett a csapathoz. A francia védőért, Jérome Bonnisselért egyetlen fontot sem kellett fizetni, mivel a focistának lejárt a szerződése a Girondins Bordeaux-nál, és így ingyen igazolható volt: érdekesség, hogy a hátvéd a skót Rangers FC-nél is próbálkozott, de ott nem tartottak igényt rá, a Fulham viszont rögtön kétéves szerződést kínált neki. Szintén a hátsó alakzatba érkezett az Arsenal FC fiatal német jobbhátvédje, Moritz Volz, akit december végéig vettek kölcsön az Ágyúsoktól.

Érdekesség, hogy Tigana távozásával sokan azt gondolták, a klub francia kontingense is jelentősen megcsappan majd, ám ennek éppen ellenkezője történt: a nyáron egyetlen gall futballista sem távozott, sőt, még jött is egy Bonnissel személyében. Mindennek köszönhetően az első játéknapon a Middlesbrough FC ellen a Fulham nem akármilyen összeállításban lépett pályára: a londoniak kezdő tizenegyében összesen hét (!) francia futballista szerepelt - angol viszont csak egy.

Utóbbi eset a jövőben még előfordulhat, előbbi viszont egy darabig nem, hiszen a klub még szeptemberben "megszabadult" egyik francia légiósától, Steve Marlet-tól, aki a klub történetének legdrágább, ugyanakkor a közönség által legjobban utált labdarúgója volt. E két tulajdonság természetesen összefüggött egymással, hiszen Marlet teljesítménye nem állt egyenes arányban vételárával, majd a szélső kijelentette, hogy nem érzi jól magát a klubnál, és távozni szeretne. Coleman pedig nem tartóztatta, inkább kölcsönadta az Olympique Marseille-nek, így legalább a Fulhamnek nem kell állnia tekintélyes fizetését.

Az elméletben legjobb támadó távozása azonban egyáltalán nem rázta meg a csapatot, sőt, a gárda kiváló szereplése elsősorban a csatároknak köszönhető, akik az előző idénnyel ellentétben most ontják a gólokat: Barry Hayles már háromnál tart (az előző idényben egyszer volt eredményes), Louis Saha négynél (ő ötöt vágott az előző pontvadászatban), míg Louis Boa Morte Leicester City elleni duplája ötre emelte a portugál találatainak számát (a luzitán a legutóbbi szezonban kettőig jutott). Utóbbi labdarúgó a minap meg is hosszabbította szerződését a Fulhamnél, és 2006-ig kötelezte el magát az egyesülethez.

A pályán tehát minden a legnagyobb rendben van a londoniaknál, a stadion problémája azonban még mindig nem rendeződött. A Fulhamnek azért kellett elköltöznie hagyományos otthonából, a Craven Cottage-ről, mert az nem felel meg a Premiership követelményeinek, és ezért jelenleg társbérletben a Queen's Park Rangers stadionjában, a Loftus Roadon játssza hazai mérkőzéseit. Al-Fayed egy vadonatúj, hipermodern stadiont ígért a drukkereknek, ám ennek egyelőre még a helye sincsen meg, miközben a Craven Cottage területére való építkezés jogát (az ingatlan London egyik legértékesebb kerületében van) máris eladta egy ingatlanügynökségnek 50 millió fontért, és ebből 15 milliót már kézhez is kapott - ha a területet mégsem adják el, akkor ezt az összeget vissza kell fizetni a kamataival együtt.

Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy a Fulham ideiglenesen visszaköltözhet a Craven Cottage-re, hiszen az egyesület engedélyt kért arra, hogy műanyag székeket szerelhessen fel a lelátókra. Ha az engedélyt megkapja, akkor a klub három éven keresztül ismét eredeti otthonában játszhat majd, és ennyi ideje lesz arra, hogy új stadiont építsen magának.