A Lecce továbbra is a fiatalokban bízik

Az olasz bajnokság újoncai körében megszokott dolog, hogy a feljutás után szinte a teljes csapatot lecserélik, és igyekeznek olyan focistákat igazolni, akik jelentős élvonalbeli tapasztalattal bírnak. Egy évvel korábban a Comónak nem jött be ez a lépés, most pedig az Ancona jár hasonló cipőben, igaz, a másik végletet képviselő Lecce sem áll sokkal jobban: a klub játékoskerete a két évvel ezelőtti szezonhoz képest alig változott, ennek ellenére a gárda jelenleg kieső helyen áll.

Az US Lecce a liftező klubok egyik prototípusa Olaszországban: az elmúlt tíz esztendőben a gárda négy kiesést és öt feljutást ért meg, miközben megjárta a harmadik vonalat is. Az 1999-2000-es szezon után aztán úgy tűnt, hogy a délolasz együttesnek végre sikerül megkapaszkodnia a legjobbak között, hiszen két egymást követő évben is kiharcolta a bennmaradást, de a harmadik szezon végzetesnek bizonyult: 2002 nyarán a Leccének búcsúznia kellett az élvonaltól.

Túlzottan persze nem estek kétségbe a klubnál, elvégre már hozzászoktak a dologhoz, és végül is nem kellett hosszú időt eltölteniük a másodosztályban, a feljutás azonnal sikerült. Mindezt legtöbben a tréner, Delio Rossi szakmai munkája eredményeként értékelték, és így volt ezzel a vezetőség is, hiszen a nyáron meghosszabbította az edző szerződését. A 43 esztendős szakember ugyan csak a 2003-2004-es idényre írt alá, de a kontraktusban a hírek szerint szerepelt, hogy bennmaradás esetén automatikusan érvényes a következő pontvadászatra is.

Rossi egyébként 2001 novemberében érkezett az egyesülethez a menesztett Alberto Cavasin helyére, és bár a bennmaradást nem sikerült kiharcolnia a csapattal, a vezetőség már akkor is elégedett lehetett a munkájával, mert a Serie B-re is megtartották, és a türelem meghozta eredményét. Ez a hozzáállás egyébként magára a trénerre is jellemző, hiszen a szakvezető elsősorban a kitartó, szisztematikus szakmai munkában látja a siker zálogát, és nem híve az állandó és ész nélküli igazolásoknak. Mindez igen jól látszik a Lecce játékoskeretén is, hiszen a jelenlegi gárda szinte teljesen megegyezik azzal a csapattal, amely másfél évvel ezelőtt a legjobbak között szerepelt.

Az élvonaltól vett búcsú után sem érkezett sok új focista a klubhoz, közülük is csak Giuseppe Abruzzese épült be a kezdő tizenegybe, és az idén nyáron sem fedezhettek fel sok új arcot a drukkerek az edzéseken. A legfontosabb változás a kapusposzton történt, hiszen a szakember megvált névrokonától, Generoso Rossitól, aki a másik újonchoz, a Sienához igazolt, az új hálóőr pedig a Livornótól szerződtetett Marco Amelia lett, aki egykoron az AS Romában nevelkedett, és jelenleg ő számít az olasz utánpótlás-válogatott első számú portásának.

Rajta kívül csak három olyan labdarúgó érkezett, aki valóban új igazolásnak számított, és jó eséllyel pályázott a kezdő tizenegybe kerülésre: a középpályás Alessandro Budel, aki papíron ugyan az AC Milan futballistájának számít, ám a rossonerók első csapatában még sohasem játszott, hiszen mindig kölcsönadták (a legutóbbi idényt például a másodosztályú Triestinában töltötte); a rutinos hátvédnek számító Sebastian Siviglia, akit az AC Parma adott kölcsön, ám az elmúlt szezon nagy részét az Atalantában töltötte; valamint a Hellas Veronától megvett és a középpályán bevethető Marco Cassetti. Említést érdemel még a kölcsönből visszaérkezett Alberto Savino, valamint Philippe Billy, akik ugyan nem voltak teljesen ismeretlenek a tréner számára, de a legutóbbi idény második felét más klubban töltötték.

Az első fordulóban Lazio ellen pályára lépett kezdő tizenegy ennek megfelelően két kivételtől eltekintve akár a 2001-2002-es szezonban is kifuthatott volna a pályára, ami jelzi: a Leccénél az állandóságot fontos dolognak tartják. A szakmai vezetés egy másik jellemzője, hogy a lehetőség szerint minél több ifjoncot igyekszik beépíteni a gárdába. Így volt ez már a legutóbbi élvonalbeli szezonban is, hiszen akkor mutatkozott be például a Serie A-ban Mirko Vucsinics, Cédric Konan, Cristián Ledesma vagy Valerij Bozsinov is - utóbbi minden idők legfiatalabb élvonalbeli futballistájaként.

A jelenlegi szezonban sincsen másként, hiszen a bajnokság során már pályára lépett a saját nevelésű Erminio Rullo, Cesare Bovo vagy Drissa Diarra, akik most debütáltak a legmagasabb osztályban, és egyikük sem idősebb 21 évesnél. Sajnos egyelőre az eredmények nem igazolják a klubot, hiszen hét forduló alatt a gárda mindössze egy mérkőzést tudott nyerni, az elnökben, Quirico Semeraróban állítólag már felmerült a tréner menesztésének lehetősége is. Pedig nem valószínű, hogy az megoldást jelentene...