Valladolid, a kölcsönjátékosok paradicsoma

A Real Valladolid a spanyol futballközvélemény számára a biztos középcsapat szinonimájává vált, a lila-fehérek immár megszakítás nélkül tíz éve szerepelnek a legjobbak között, és szinte mindig a "senki földjén" végeztek. Úgy tűnik, ez a helyzet most sem változik, annak ellenére, hogy a klub a nyáron edzőt váltott, és szokás szerint a játékoskerete is alaposan kicserélődött.

A klubot az elmúlt két szezonban az Pepe Moré irányította, aki valóságos intézménynek számít az egyesületnél, hiszen előbb játékosként, majd a szakmai stáb tagjaként szolgálta a Real Valladolidot. Többször is beugróként került a kispadra, amíg 2001 áprilisában végleg ki nem nevezték, és a szakember a legutóbbi két idényben teljesítette feladatát: előbb a 12., majd a 14. pozícióba vezérelte az együttest, vagyis benntartotta a legjobbak között. Ennek ellenére a vezetőség úgy döntött, hogy a szakember nyáron lejáró szerződését nem hosszabbítják meg, így Pepe Moré 27 évnyi szolgálat után elhagyta Valladolidot. A tréner mindenesetre nem volt különösebben elkeseredve a szakítás miatt, mint mondta, ha már távoznia kell, akkor ez a legelegánsabb megoldás.

Utódját az elnökség valószínűleg már rég kiszemelte, hiszen pár nappal később bejelentették, hogy a klub új mestere Fernando Vázquez, akivel egyéves szerződést kötöttek. Nem csoda, hogy nem terveztek hosszú távra vele, hiszen az elmúlt öt idényben Vázquez sehol sem töltött egy szezonnál hosszabb időt: sorrendben a Real Oviedo, az RCD Mallorca, a Real Betis (a sevillaiaknál a másodosztályban dolgozott), az UD Las Palmas és a Rayo Vallecano mestere volt, utóbbi klubtól az előző szezon közben menesztették. Hogy mégis Vázquezre esett a valladolidi vezérkar választása, annak egyik fő magyarázata az lehet, hogy a szakvezető szívesen ad lehetőséget a fiatal játékosoknak, márpedig a lila-fehéreknél a saját nevelésű ifjú tehetségekben nincsen hiány.

A klub anyagi helyzetéből adódik, hogy legtöbbször kölcsönjátékosokkal erősít, ebből ugyanakkor az is következik, hogy a keret évről évre jelentősen kicserélődik. Nem volt ez másként most sem, hiszen a Real Madridtól kölcsönvett David Aganzo, valamint az Atlético Madridtól kölcsönkapott Gonzalo Colsa és Gaspar is visszatért anyaegyesületéhez. A távozók sorát gyarapította még a Sevilla FC-nek eladott Antonio López, illetve az FC Barcelona által megvásárolt Mário, az uruguayi Nico Olivera pedig a másodosztályú Córdobába került.

Ami az új szerzeményeket illeti, a vezetőség elsősorban az argentin piacon nézhetett szét, hiszen négy gaucho is Valladolidba szerződött. Természetesen mindannyian kölcsönbe: a csatár Martín Cardetti a Paris-SG-től, a kapus Catriel Orcellet a Nueva Chicagótól, a védő Pablo Paz az Independientétől, a középpályás Víctor Zapata pedig a River Plate-től érkezett. Nem mintha a többi igazolás nem kölcsönszerződés keretén belül került volna a lila-fehérekhez: hasonló kondíciókkal sikerült megszerezni az FC Nantes-tól a portugál csatárt, Ariza Makukulát, illetve a Real Madridtól a brazil bekket, Julio Césart – ő egyébként évekkel korábban éppen a Valladolidban tűnt fel.

Vázqueznek tehát rengeteg új focista állt a rendelkezésére, azonban a szakember igyekezett megtartani az előző szezonban szerepelt gárda magját is. Ennek köszönhetően egyelőre csak három friss igazolás számít alapembernek a csapatban, igaz, ők egytől egyig kulcsfigurának minősülnek. A védelemben Julio César az első fordulót leszámítva mindegyik találkozót végigjátszotta, a középpályán Zapata számít kihagyhatatlannak, elöl pedig Makukula ontja a gólokat: a hórihorgas termetű támadó már hat találatnál jár.

Egyébként is, a Real Valladolidnak különösen a támadórészlege remek, a lila-fehéreknél csak az első három helyezett (a Real Madrid, az RC Deportivo és a Valencia CF) ért el több találatot 12 forduló alatt. A védelemmel már akadnak problémák, igaz, a húsz kapott gólnak több mint a felét két mérkőzésen szedte össze a gárda: a Real Madrid otthonában hetet kasszírozott, a Racing Santandertől pedig 4-0-ra kapott ki hazai pályán.

A 12 forduló után elért nyolcadik helyezés mindenesetre remek eredménynek számít, és a drukkerek nagyon bíznak benne, hogy a gárda meg is tud kapaszkodni ebben a pozícióban. A vezetőség pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövő is biztosítva legyen: máris megkezdték a tárgyalásokat a szerződéshosszabbításról két saját nevelésű focistával, Óscarral, illetve Fernando Salesszel. Különösen utóbbi megtartása lesz nehéz, hiszen a játékos iránt nagy az érdeklődés, nemcsak Spanyolországból (Valencia CF, RCD Espanyol, RC Deportivo, Celta Vigo), hanem külföldről (AS Roma) is.