A tavalyi kupagyőzteshez a nyáron új szakember szerződött a portugál Jaíme Pacheco személyében, de a luzitán tréner nem sok időt tölthetett el Mallorcán, lévén az ötödik forduló után menesztették. Ebben persze elsősorban nem ő volt a hibás, hiszen a nyáron érdemi munkát nem nagyon végezhetett: nehéz úgy felkészíteni egy együttest a szezonra, hogy a végleges játékoskeret még pár nappal a bajnokság kezdete előtt sem alakult ki.
Márpedig a szigetcsoporton éppen ez volt a helyzet: az argentin játékmester, Ariel Ibagaza a spanyol Szuperkupa döntőjének visszavágóján, három nappal a bajnoki rajt előtt még az RCD Mallorca színeiben lépett pályára, hogy a pontvadászatban már az Atlético Madridot erősítse.
A fővárosiakkal végül is több üzletet is kötött a klub, hiszen a colchoneróknak adták el Ibagaza mellett Álvaro Novót is, cserébe viszont megkapták Jovan Stankovicsot, Txomin Nagorét, Gonzalo Colsát és Fernando Correát is - logikus volt tehát, hogy Pachecót az Atlético volt mestere, Luis Aragonés váltotta a kispadon, akit ráadásul a szigeten is jól ismertek, hiszen korábban itt is dolgozott.
Aragonés első három mérkőzése nem sok sikert hozott, hiszen a gárda csupán egy pontot szerzett, és ennek köszönhetően az utolsó előtti helyre esett vissza a tabellán, ezt követően azonban alaposan belelendült az együttes. Az RC Deportivo idegenbeli legyőzését ugyan még egy Valencia CF elleni súlyos hazai vereség követte, ám ezután sorozatban öt győzelmet aratott a gárda, és így 12 helyet ugrott előre: a piros-feketék 15 forduló után a hatodik pozíciót foglalták el.
A vérmesebb drukkerek már az európai kupaszereplés kiharcolásáról beszéltek, Aragonésnek pedig szobrot akartak állítani a Son Moix stadionban, de kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a következő 12 mérkőzésből mindössze egyet tudott megnyerni a csapat, és máris ismét a kiesés elleni harc közepén találta magát.
Pedig még azt sem lehet mondani, hogy az együttes tovább gyengült volna, sőt, éppen ellenkezőleg: a téli átigazolási szezonban négy új labdarúgó is érkezett, ráadásul többségében olyan focista, akinek a neve jól cseng a nemzetközi futballbörzén. A nigériai Finidi George korábban már szerepelt Mallorcán, igaz, Spanyolországban elsősorban a Real Betis focistájaként lett elismert.
Ő anno még 2001 nyarán az Ipswich Town kedvéért hagyta ott Hispániát, de Angliában nem nagyon találta meg a számítását: az Ipswich kiesett a legjobbak közül, majd csődeljárás indult ellene, nem csoda, hogy a nyáron Finidi elhagyta a klubot. Aragonés először csak egy hónapos próbajátékra hívta az afrikai focistát, ám miután megfelelő teljesítményt nyújtott, szerződést kínáltak neki.
Mindez viszont azt eredményezte, hogy a lehetségesnél eggyel több EU-n kívüli focistája lett a klubnak: a spanyol szabályok értelmében egy egyesület csak négy "idegenlégióssal" rendelkezhet, márpedig a Mallorca betöltötte ezt a kvótát, elvégre Samuel Eto'o, Nené, Stankovic és Martín Ligüera is ide tartozott.
Mivel Eto'o és Nené is alapembernek számított a csapatban, így az volt a kérdés, hogy a szerb Sztankovics vagy az uruguayi Ligürea távozik-e. Eleinte úgy tűnt, hogy a dél-amerikai lesz a befutó, ám végül salamoni döntés született: mindketten elhagyták az egyesületet, így ugyanis még egy nem EU-s hely felszabadult, amit a klub a szerb Andrija Delibasiccsal töltött fel.
A Partizan Beograd támadóját hosszas egyezkedés után 3,5 millió euróért szerezték meg a belgrádiaktól, és a csatár jó igazolásnak bizonyult, hiszen megérkezése óta már négy gólt szerzett, a holland Arnold Bruggink legnagyobb bánatára, ő ugyanis ennek köszönhetően kiszorult a kezdők közül. Finidin és Delibasicson kívül a télen érkezett még a csapathoz az argentin Guillermo Pereyra, akit a River Plate-től szereztek meg, és aki olasz útlevéllel rendelkezik, vagyis nem számít légiósnak; valamint a CD Tenerifétől szerződtetett Edu Moya.
A mallorcai szurkolók abban bíztak, hogy az RC Deportivo elleni hazai diadal egy újabb, ezúttal győzelmi sorozat kezdete lesz, és a gárda elkerül a kiesési zónából. A galíciaiak elleni találkozó azonban a csapat egyik játékosa számára biztosan emlékezetes marad: a fiatal, saját nevelésű középhátvéd, Iván Ramis ugyanis ezen a mérkőzésen szerezte meg első gólját a Primera Divisiónban. Az 1984-es születésű bekket Aragonés Fernando Nino sérülését követően vitte fel a felnőttek közé, és a legutóbbi hat találkozón egyaránt ott volt a kezdő tizenegyben, sőt, olyan teljesítményt nyújtott, hogy a Real Madrid állítólag máris érdeklődik iránta.