Legjobbjai eladásával menekülhet meg a Dortmund

Nem valami jók a Borussia Dortmund kilátásai a jövőre nézve: a klub jelenleg csak a hetedik helyen áll, vagyis még az UEFA-kupás szereplést sem biztos, hogy eléri (a Bajnokok Ligájáról nem is beszélve), márpedig így meglehetősen nehéz lesz csökkenteni a meglévő adósságállományt. Jobban mondva, egy mód lesz rá: a legjobb játékosok eladása. Könnyen lehet tehát, hogy a nyáron Tomás Rosicky, Jan Koller és még jó páran távoznak a BVB-től.

Sokan már akkor felemelték a hangjukat, amikor a dortmundiak közel egy év alatt több mint százmillió eurót költöttek új focistákra, ám Tomás Rosickyvel, Márcio Amorosóval és Jan Kollerrel sikerült megszerezni a bajnoki címet, és az UEFA-kupa döntőjébe is bejutott a gárda.

Az előző idényben már korántsem ment ilyen jól a csapatnak, az első csalódást az jelentette, hogy a gárda végül csak harmadik lett, és ezzel elbukta a közvetlen BL-kvalifikációt, de még ez sem volt olyan nagy tragédia. Az már annál inkább, hogy a Bajnokok Ligája-selejtezőben az FC Bruges-zsel szemben alulmaradt a csapat, és ezzel jelentős bevételtől esett el, na meg persze a kulcsembereket sújtó elképesztő sérüléshullám sem jött valami jól (rövid időn belül Amoroso, Torsten Frings, Evanílson és Dedé is hosszabb időre kidőlt a sorból, Rosicky pár hetes kihagyása ehhez képest semmiség volt), de ezzel együtt is meglepetést keltett, amikor januárban kiderült: az egyesület vezetősége egy angol bankkal tárgyal közel 100 millió eurós hitel felvétele érdekében.

Hamarosan aztán az is kiderült: az elnökség nem véletlenül akar hosszú távú kölcsönt felvenni, az előző fél évben ugyanis a klub majd' harmincmilliós veszteséget halmozott fel. Pedig a jegyekből (a Westfalen-stadion átlagnézőszáma az aréna bővítése után immár nyolcvanezresre tehető, ami abszolút világrekord), ajándékcikkekből, szponzoroktól származó bevétel majdnem másfélszeresére nőtt, ám ez sem segített. Ne gondoljuk azonban, hogy csupán a BL-ről való lemaradás, illetve az UEFA-kupából való korai kiesés okozott problémát, bár kétségtelen, hogy a számítások szerint ennek "köszönhetően" 16,6 millió eurótól esett el a klub. De ez olyan tétel, aminek a lehetőségére azért fel lehetett volna készülni, hiszen a sportban mindig benne van a vereség is. A vezetőség ugyanakkor elképesztő rövidlátásról tett tanúbizonyságot, aminek a sárga-feketék most isszák meg a levét.

Az azonnali veszteségek csökkentése érdekében még 2002-ben eladták a stadion egy részét a MOLSIRIS nevű cégnek, amelynek így évről évre egy bizonyos összeget (egészen pontosan 17 millió eurót) kell fizetni a használat fejében; a futballisták fizetései éves szinten 57 millió eurót tesznek ki, ami elképesztően magas summa; és arra is fény derült, hogy anno az Amoroso-Evanílson transzfert is rendkívül ostoba módon intézték.

Amikor a brazil támadót megvették a Parmától rekordnak számító összegért, akkor a pénznek csak a felét kellett kifizetni az olaszoknak - a másik felét a Dortmundban szereplő Evanílson játékjoga adta ki, aki azonban ennek ellenére maradt a BVB-nál, mivel a németek azonnal kölcsön is vették őt. A megállapodás értelmében a felek Evanílsont húszmillió euróra értékelték, ám annak ellenére, hogy a két klub között ez az összeg nem cserélt gazdát, Dortmundban bevételként könyvelték el, azaz mintha ennyiért eladták volna a focistát a Parmának. Tavaly nyáron azonban lejárt a brazil kölcsönszerződése, és a Dortmundnak további 15 milliót kellett fizetnie egy olyan focistáért, aki ennek a legnagyobb jóindulattal sem éri még a harmadát sem (különösen, hogy a nemzetközi játékospiac az elmúlt két évben igencsak visszavett az átigazolási összegekből), arról nem is beszélve, hogy térdszalagszakadása miatt amúgy is lehetetlen lett volna eladni őt.

Nem csoda, hogy az egyesület elnöke, dr. Gerd Niebaum tárgyalásba kezdett egy angol üzletemberrel, bizonyos Stephen Schechterrel, akinek befektetési bankja hajlandó lett volna százmillió eurós kölcsönt adni a klubnak, amit 12 év alatt kellett volna visszafizetni. Schechter nem ismeretlen a német labdarúgásban, hiszen 2003 áprilisában hasonló módon segített az Schalke 04-en is, a gelsenkircheniek 75 milliót kaptak tőle hasonló kondíciókkal. Az üzletembernek azonban nem tetszett, hogy a dortmundiak még a végleges megállapodás előtt nyilvánosságra hozták a szerződéstervezetet, és úgy tűnik, hogy visszalép a biznisztől, márpedig a BVB így meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhet.

Az egyetlen megoldásnak a sztárok eladása tűnik: Rosicky (piaci értéke jelenleg 20 és 25 millió euró között van), Dedé (15 millió), Éwerthon (15 millió), Frings (tízmillió), Kehl (ötmillió) egyaránt távozhat, helyükre pedig valószínűleg szinte senki nem érkezik. Az már más kérdés, hogy az így meggyengült játékoskeret mire lesz képes.