Kiharcolta a bennmaradást a Metz

Az újoncok számára általában a remek hazai szereplés a bennmaradás záloga, de a francia bajnokságban az FC Metz éppen ellenkező utat követ. Az elzászi klubnak van ugyanis a Ligue 1-ben a legrosszabb otthoni mérlege, idegenben viszont sokkal jobban szerepel az együttes, és ennek köszönhetően a következő idényben is ott lesz a legjobbak között.

Az FC Metznek újoncként nem is lehetett más a célkitűzése, mint a bennmaradás kiharcolása, különösen, hogy a gárdát a nyáron két kulcsember is elhagyta: Emmanuel Adebayor az AS Monacóban kötött ki, csatártársa, Mamadou Niang pedig (aki csak kölcsönben futballozott a klubnál) az RC Strasbourg futballistája lett.

Ennek megfelelően a holtszezonban elsősorban a támadórészlegbe igyekeztek új játékosokat igazolni az elzásziak, ám ennek ellenére a csapat a pontvadászat első felében nem éppen gólerős játékával hívta fel magára a figyelmet, hanem inkább azzal, hogy Jean Fernandez edző többször is, rendkívül defenzív taktikát választva, öt védővel küldte pályára együttesét. Ennek köszönhetően aztán a Metz viszonylag kevés gólt kapott, de keveset is rúgott, és a középpályások szinte egyáltalán nem voltak veszélyesek az ellenfél kapujára.

Az évet mindenesetre a bennmaradást jelentő 17. helyen zárta a gárda, de csak jobb gólkülönbséggel előzte meg a mögötte álló Toulouse FC-t, tehát érezni lehetett, hogy ennél azért többre van szükség, ha a metziek nem akarnak egészen az utolsó fordulókig izgulni. A klub vezetősége a keret megerősítésében látta az előrelépés lehetőségét, és a téli átigazolási szezonban több focistával is felvette a kapcsolatot.

Az RC Lens támadóját, Bruno Rodriguezt könnyen sikerült megszerezni, hiszen a csatár, aki pályafutása során már tíz különböző egyesületben (közte az FC Metzben is) megfordult, a Sang et Ornál csak tartaléknak számított. Az FC Sochaux-val viszont nem sikerült megegyezni a tunéziai Adel Csedli ügyében, mint ahogyan Grégory Paisleyt sem sikerült elcsábítani a Peugeot-gyáriaktól - a cserébe felajánlott Jonathan Jager ugyanis nem nyerte el a másik fél tetszését. A középpályára végül az OGC Nice elefántcsontparti futballistája, Serge Dié, illetve a másodosztályú CS Sedan játékosa, Stéphane Noro érkezett, és eleinte mindhárman rendszeresen ott voltak a kezdők között.

A csapat szereplése azonban nemhogy nem javult, de egyenesen romlott, és különösen hazai pályán nem ment az együttesnek. A Saint Symphorien stadionban sorra jöttek a vereségek, az RC Lens elleni hazai kudarc a 27. játéknapon már a kilencedik volt a sorban, nem csoda, hogy a drukkerek a lefújás után kifütyülték a gárdát. A Metz akkor még mindig nem állt kieső helyen, egy héttel később, az FC Nantes elleni döntetlen után azonban már igen, és nem sok jel mutatott arra, hogy az elzásziak ki tudnak mászni a csávából.

Ekkor azonban váratlan fordulat történt: a gárda elkezdte megnyerni a hazai meccseit. A következő három otthoni összecsapáson egyaránt begyűjtötte a három pontot az együttes, két alkalommal a szokásos módon, azaz 1-0-ra győzve, a Le Mans UC ellen azonban valóságos gólfesztivált rendezve: a végeredmény 5-0 lett. És bár az Olympique Lyontól megint kikapott hazai pályán a gárda, elszenvedve tizedik vereségét a Saint Symphorienben, a Girondins Bordeaux-t sikerült legyőzni otthoni környezetben, és ez a diadal a metziek bennmaradását jelentette.

A megtáltosodás oka a csapat összeállításának megváltozásában keresendő: a három új szerzemény egyaránt kikerült a kezdők közül, és a 28. forduló óta egyikük sem lépett pályára, ismét játszik viszont a csapatkapitány Grégory Proment, aki a bajnokság nagy részét sérülés miatt volt kénytelen kihagyni. A középpályás jelenléte rendkívül feldobta a gárdát, na meg az is sokat számított, hogy az OGC Nice ellen éppen Proment szerezte a három pontot érő találatot.

De bekerült a kezdők közé a saját nevelésű, mindössze húszesztendős Ludovic Obraniak, a hasonló életkorú Sébastien Renouard, illetve a náluk egy évvel idősebb Frank Béria is, akik némi fiatalos lendületet vittek a csapat játékába.

A klub vezetősége ezek alapján jogosan döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szakvezető, Jean Fernandez szerződését, azonban a lépés érdekessége az, hogy a kontraktus aláírására még akkor került sor, amikor egyáltalán nem volt biztos, hogy az FC Metz bennmarad. A klubelnök, Carlo Molinari azonban ezzel a gesztussal is kifejezte bizalmát a szakvezető iránt, és a döntés jónak bizonyult. Fernandez új szerződése 2006-ig szól, és a következő két évben továbbra is az lesz a feladata, hogy benntartsa a legjobbak között Metz együttesét.