Meglepetéscsapatok jutottak fel a spanyol élvonalba

Jóval a Primera Division zárása után, már az Európa-bajnokság alatt értek véget a spanyol másodosztály küzdelmei, mégpedig jókora meglepetésekkel. Két olyan gárda is kiharcolta ugyanis a feljutást, amely emberemlékezet óta nem szerepelt az első osztályban (sőt, egyikük még sohasem), és két olyan csapat is kiesett a harmadik vonalba, mely néhány éve még stabil első ligásnak számított.

Ha valaki a spanyol másodosztály rajtja előtt némi aprópénzt tett volna arra, hogy a Segunda División küzdelmeit az UD Levante nyeri, a második helyen pedig a Getafe végez, most bizonyára milliomos lenne. Valószínűleg nem volt ilyen ember, ami nem is csoda. Számos, a fenti két klubnál jóval veretesebb múltú, erősebb játékoskerettel és nagyobb költségvetéssel bíró egyesület szállt ugyanis ringbe augusztusban, bevallottan a feljutás szándékával. A Deportivo Alavés, a Sporting Gijón, a Recreativo Huelva, az UD Salamanca, az UD Las Palmas és a Rayo Vallecano azonban a komoly tervek dacára elbukott, de nem maradnak mindannyian a másodosztályban. Utóbbi két egylet ugyanis elkövette azt a "bravúrt", hogy kiesett, így ősztől a Segunda B-ben próbálkozhatnak.

A bajnokságot tehát a Levante nyerte, a valenciai illetőségű klub hárompontos előnnyel futott be, köszönhetően elsősorban az egész évben nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményének, valamint remek hazai mérlegének: 21 otthoni bajnokijából ugyanis csupán egyet vesztett el a csapat, 14 alkalommal viszont pont nélkül távozott a vendégsereg az Estadi Ciutat de Valenciából. A sikerben természetesen nagy része van a vezetőedzőnek, Manuel Preciadónak, aki a még a másodosztályban sem kiemelkedő játékoskeretből épített finoman szólva is ütőképes csapatot. Az első osztályban mégsem ő vezeti majd a csapatot, hanem a német Bernd Schuster, aki a középmezőnyben végzett Xerezt hagyta ott a Levante kedvéért.

A piros-kékek házi gólkirálya egyébként Alberto Rivera lett: a fiatal középpályás, aki a Real Madrid nevelése, és megfordult az Olympique Marseille-ben is, mindössze tíz góllal érdemelte ki a címet. Az idény során összesen tíz játékos szerzett legalább két gólt a bajnokságban, ami szintén azt bizonyítja, hogy a Levante átlagon felüli csapategységével, nem pedig egy-két focista csillogásának köszönhetően érte el ezt a sikert, a feljutást, mégpedig 39 év után (a csapat legutóbb 1965-ben szerepelt a Primera Divisiónban). A vezetők a jelek szerint hosszú távra terveznek az élvonalban, ennek érdekében már fel is vették a kapcsolatot a Dundee United skót válogatott középpályása, Charlie Miller és a Premier League-ből kiesett Leeds United ír balhátvédje, Ian Harte képviselőivel.

A második helyen a Getafe végzett, Madrid egyik külvárosának csapata története során először szerepelhet majd a legmagasabb osztályban. A feljutást az utolsó fordulóban harcolta ki a csapat, Tenerifén 5-3-ra győztek a kékek, mégpedig úgy, hogy mind az öt góljukat (!) Valentín Pachón szerezte. A Real Valladolidtól kölcsönkapott csatáron kívül a román veterán, Gheorghe Craioveanu, a középpályás Vivar Dorado és Cubillo, a védő Yanguas, Iván Amaya és Quique Medina, valamint a kapus Sergio Aragoneses is komoly élvonalbeli múltat mutathat fel; ha többségüket sikerül megtartani, és még érkezik egy-két rutinos futballista, akár meg is kapaszkodhat az élvonalban a csapat. Egyelőre azonban nincs edzője a Getafénak, annak ellenére, hogy júniusban úgy tűnt, az egykori sokszoros válogatott középpályás, Míchel mindenben megegyezett Ángel Torresszel, a klub elnökével. Valami mégis közbejött, így Míchel egyelőre nem mutatkozhat be trénerként az élvonalban. A legújabb pletykák szerint a mexikói csatárlegenda Hugo Sánchez, esetleg kerülhet a madridiak kispadjára.

A harmadik helyen a CD Numancia végzett, a soriai gárda feljutása a legkisebb meglepetés. Öt év után térhet vissza Enrique Hernández gárdája a legjobbak közé, ahol azonban kisebb csoda lenne, ha a jelenlegi kerettel meg tudna kapaszkodni. Komoly erősítésekre viszont egyelőre nincs pénz, a vezetőségnek sürgősen ki kell találnia valamit, ha nem csak egyéves élvonalbeli kalandot szeretnének átélni ősztől. Sőt, jelenleg edzője sincs a csapatnak, hiszen az eddigi tréner munkáját már megköszönték, utódját viszont még nem találták meg (a jelöltek közt szerepel Julén Lopetegui, Juan Senor, Andoni Goikoetxea és Juande Ramos neve is).

A Numancia problémáit minden bizonnyal szívesen magáénak tudná a Deportivo Alavés, a néhány évvel ezelőtt még UEFA-kupa-döntőben szerepelt baszk gárda ugyanis csak az utolsó fordulóban csúszott le a feljutásról. Hosszabb-rövidebb ideig még a Sporting Gijón, a Recreativo Huelva, a Cádiz és a CD Tenerife is reménykedhetett a feljutásban, végül azonban kénytelenek beérni jövőre is a második ligával. Náluk is jóval nagyobb csalódást okozott az UD Las Palmas és a Rayo Vallecano: a kanári-szigeteki kék-sárgák és a fővárosi piros-fehérek is kiestek a másodosztályból, pedig néhány esztendeje még mindkét klub az élvonalban szerepelt.