- Netán a REAC számára hátrányos lett volna a perrel párhuzamosan alkalmazni önt, vagy más ok miatt távozott Rákospalotáról?
- Már a kinevezésemkor abban állapodtunk meg, hogy csak a tavaszi szezonban irányítom a csapatot, ráadásul ezt magam is kértem. Nem akartam ugyanis úgy belépni az öltözőbe, hogy a körülöttem zajló események befolyásolják a szakmai munkát és a játékosok felkészülését. Örökké hálás leszek a REAC vezetőinek, köztük Forgách József ügyvezető elnöknek, Kutasi Róbert klubigazgatónak, hiszen emberileg és szakmailag is sok segítséget kaptam tőlük, akárcsak a futballt nagyon szerető rákospalotai polgármestertől. Jól éreztem magam a csapatnál, a célunkat elértük, elvégre osztályozót játszhattunk a Békéscsaba ellen, vagyis szégyenkezésre a játékosoknak és nekem sincs okom. Bevallom, szurkolok a rákospalotaiaknak, mert ritka jó társasággal és páratlanul korrekt vezetőséggel dolgozhattam a klubnál, amit nyilván nem könnyen felejt el az ember.
- Mivel foglalkozik mostanában?
- A BVSC-pályán tartok egyéni képzést gyerekeknek tíztől tizennégy éves korig. Ugyanakkor ez nem klubszinten zajlik, hanem amolyan egyéni edző vagyok, ami összefügg azzal is, hogy minél rövidebb idő alatt szakítani szeretnék a profi futballal.
- Ennyire elment a kedve a labdarúgástól?
- Attól soha nem megy el, hanem csak a profinak nevezett futballtól. Gyerekekkel a jövőben is szívesen foglalkozom majd, ráadásul a két fiam is focizik, no meg én is közel harminc éve élek a labda közelében, így aztán a játéktól nem is tudnék elszakadni, az azt körülvevő közegtől azonban igen.
Bánki József