1984-ben ezen a napon játszották a Világkupa-döntőjét. Már sorozatunk tegnapi részében is kitértünk a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Copa Libertadores győzteseinek évenkénti tokiói összecsapására, de nem tehetünk másképp ma sem, hiszen a december hónap az internkontinentális klubversengés időszaka. Húsz évvel ezelőtt Európa képviseletében a Liverpool FC, Dél-Amerika reprezentásanként az argentin Independiente érkezett a japán fővárosba, hogy eldöntse, melyik a világ legjobb klubcsapata.
A történeti hűség kedvéért a kétszer tizenegy pályára lépett kiválóság, valamint mestereik: Independiente: Goyén - Clausen, Villaverde, Trossero, Enrique, Giusti, Marangoni, Bochini, Burruchaga, Percudani, Barberón. Edző: Pastorisa. Liverpool FC: Grobbelaar - Neal, Nicol, R. Kennedy, Hansen, Gillespie, Dalglish, Mölby, Rush, Johnston, Wark. Edző: Fagan. A találkozónak külön pikantériát adott, hogy a Falkland-szigetekért vívott háború befejezése (1982) után első alkalommal talákozott angol és argentin futballcsapat. A Világkupa sorsa már a mérkőzés hatodik percében eldőlt, amikor Claudio Óscar Maragoni mesteri passza után José Alberto Percudani közelről talált Bruce Grobbelaar hálójába.
A Liverpool támadójátéka azon a napon nagyon ötlettelen volt, az Európa-szerte rettegett Ian Rush pedig levegőt sem kapott Hugo Villaverde őrizetében. A piros-fekete mezes argentinok végig rendkívül fegyelmezetten védekeztek, a rutinos Ricardo Enrique Bochini nagyszerűen irányította társait, "Mandinga" Percudani pedig nem csupán a gólja miatt érdemelte ki a Toyota cég csodaautóját, amely a mérkőzés legjobb játékosának (MVP) járt. Az Independiente 1973 után immár másodízben hódította el az Interkontinentális-kupát.
Dévényi Zoltán