- A Manchester Uniteddel fog farkasszemet nézni a Milan a BL nyolcaddöntőjében. Milyen volt az első, brit futballhoz kapcsolódó élménye?
- A Dinamo U14-es csapatával Walesben játszottunk egy tornán, amelyet meg is nyertünk. Engem választottak a legjobb játékosnak, amiért kaptam egy pár futballcsukát a legendás liverpooli csatártól, Iain Rushtól. Túl kicsi volt rám, mégis próbáltam benne focizni, ám csak addig, míg a cipő fel nem törte a lábam.
- Mit vár a MU elleni találkozótól?
- Úgy vélem, a Manchester nagyon erős csapat, nem örülök, hogy már a viadal eme korai szakaszán összekerültünk velük. Úgy gondolom, mindkét meccs nagyon szoros lesz. Egyébként minél erősebb az ellenfél, általában én annál jobb játékra vagyok képes.
- S mi ennek az oka?
- Minden a koncentrációtól függ. A nagy meccseken mindig teljes erőbedobással és győzni akarással szoktam futballozni.
- Korábban a Reallal, a MU-val és legutóbb a Chelsea-vel is összeboronálták. Hogyan fogadja az efféle híreket?
- A nagy játékosokkal kapcsolatban mindig ilyen pletykák terjengenek. Természetesen örülök, ha valóban felkeltettem az említett klubok érdeklődését, de az én otthonom Milánó. Tizenöt éves koromban láttam először a Milant a San Siróban, s onnantól kezdve arról álmodtam, hogy piros-fekete mezben futballozzak. Kiválóan érzem magam, és itt szeretném befejezni a pályafutásomat.
- Találkozott már Roman Abramoviccsal?
- Igen, a közelmúltban. Vele kapcsolatban egyébként megemlíteném, számára a Chelsea nem csak egy befektetés, hanem sokkal több annál.
- Mi a gólérzékenységének a titka?
- Imádom a labdarúgást, hatalmas szeletet kitölt az életemben, mindent feláldozok érte. Senki nem úgy értékeli a játékomat, mint ahogy én teszem - minden apró hibámon javítani szeretnék, olyanokon is, amit más észre sem vesz.
- Idénykezdetkor megmondja, hogy mennyi gólt szeretne elérni?
- Soha. Csapatjátékos vagyok, ezért csapatom sikerét sokkal fontosabbnak tartom a sajátomnál.