Brazil góljaival a dobogóig jutott a Betis

A Real Betisnél tavaly szeptemberben még a gyenge szezonkezdése volt a téma, azóta alaposan megváltozott a hangulat az elnök, Manuel Ruíz de Lopera nevét viselő stadionban: a csapat az év elején másfél hónapig veretlen maradt, és feljött a dobogóra a bajnokságban. A szurkolók abban bíznak, az idén végre sikerül kedvenceiknek az, ami korábban még soha: kivívják a Bajnokok Ligája-selejtezőjében való indulás jogát.

A Real Betis a tavalyi, csalódást keltett kilencedik helyezés után ismét a nemzetközi szereplés kivívásának reményében vágott neki a szezonnak, de a többi, hasonló álmokat dédelgető klubbal ellentétben a sevillaiak nem rendeztek nagybevásárlást a nyáron: csupán három játékos érkezett a Manuel Ruíz de Lopera stadionba, így a szintén frissen kinevezett tréner, Lorenzo Serra Ferrer lényegében a tavalyi csapattal vághatott neki a szezonnak.

Csupán az együttes csatársora változott, mégpedig előnyére: a két új szerzemény, az egyaránt brazil Ricardo Oliveira és Edú, miután beilleszkedtek a csapatba, rögtön elkezdték termelni a gólokat.

Az első néhány fordulóban azonban még nem ment az együttesnek, három játéknap után egy döntetlen és két vereség állt a Real Betis neve mellett, de a vezetőség nem aggódott: tagjai pontosan tudták, hogy Serra Ferrer rutinos, remek szakember, csak neki és a csapatnak időre van szüksége, hogy újra egymásra találjon (az ősz hajú tréner korábban már többször is dolgozott a klubnál).

Igazuk lett, hiszen szeptember vége és december eleje között tíz bajnokin át tartó veretlenségi sorozatot produkált a gárda, annak ellenére, hogy valamennyi nagycsapat, azaz a RC Deportivo, a Valencia CF, a Real Madrid és az FC Barcelona is szerepelt a zöld-fehérek ellenfelei között. A tíz találkozón öt győzelmet és öt döntetlent könyvelhetett el a csapat.

Az ezen időszak alatt a Betis által szerzett 14 gólból nyolcat Ricardo Oliveira, hármat pedig Edú lőtt, azaz egyértelműnek látszott, hogy jó döntés volt a brazilok szerződtetése. 13 forduló után az ötödik helyen állt a Betis a bajnokságban, azaz olyan pozícióban, amelyet akár a szezon végén is örömmel elfogadtak volna a szurkolók (leszámítva a vérmesebbeket, akik a Bajnokok Ligájáról álmodoztak).

Decemberben aztán (talán mert nagyon fáztak Oliveiráék) visszaesett a csapat teljesítménye, hiszen 2004 utolsó hónapjában két vereség is becsúszott, de a gárda így is a hatodik helyen ünnepelhette a karácsonyt.

Az új esztendő első bajnokiját is elveszítették a zöld-fehérek (a Real Zaragoza otthonában kaptak ki 1-0-ra), de ezt követően hetekig "képtelenek" voltak kikapni Serra Ferrer tanítványai: január hátralévő részében az RCD Mallorcát 2-0-ra, a sereghajtó CD Numanciát 4-0-ra verték hazai pályán, majd 2-2-re végeztek az ebben a szezonban meglepően jól teljesítő RCD Espanyol otthonában.

A februárt is győzelemmel kezdték Joaquínék: 3-1-re verték a CA Osasunát, majd a szezon eddigi legjobb meccsén 4-4-es döntetlent értek el Bilbaóban az Athletic ellen. Ezt követően rendkívül magabiztosan, 2-0-ra verték az RC Deportivót, így 24 forduló után a harmadik helyen álltak a tabellán.

Ez a helyezés elsősorban a csapat elképesztő hazai produkciójának köszönhető: eddig 13 bajnokit rendeztek a Manuel Ruíz de Lopera stadionban, és a Betis csupán a legelsőt veszítette el, még szeptemberben az RCD Espanyol ellen (akkor 4-1-re nyertek a barcelonaiak), azóta viszont kilenc győzelem és három döntetlen a mérleg, a gólarány pedig 23-8. A találatokkal amúgy sem fukarkodik a gárda, hiszen 25 összecsapáson 40 gólt szereztek Ricardo Oliveiráék, amelynél többet csak az FC Barcelona, a Real Madrid és a Villarreal CF támadói termeltek. Maga Oliveira 15 találatnál jár, amellyel második helyen áll a góllövőlistán (mellette csatár-, és honfitársa, Edú nyolc gólját is mindenképpen illik megemlíteni).

A gárda idei szereplésének egyetlen árnyoldala a gyenge idegenbeli teljesítmény: az eddigi 12, nem hazai környezetben megvívott 90 perc közül csak kétszer sikerült győzni, becsúszott viszont négy vereség. Ha Sevillától távol egy picit jobban koncentrálna a csapat (több idegenbeli találkozón is az utolsó percekben csúszott ki a győzelem vagy a döntetlen Joaquínék kezéből), még jobban is állhatna a tabellán, legalábbis ami a pontszámot illeti.

A harmadik helynél nemigen fognak tudni feljebb jönni a zöld-fehérek, hátrányuk ugyanis jelentős a listavezető FC Barcelonához és a második helyezett Real Madridhoz képest, de Sevillában így is mindenki elégedett, hiszen ha sikerülne ezt a pozíciót a szezon végéig megtartani, az ősszel, története során először, Bajnokok Ligája-selejtezőt játszhatna a csapat.

A BL pedig ugye komoly anyagi bevétellel is kecsegtet, amelyből futhatja majd további erősítésekre is. Egyelőre tehát minden a legnagyobb rendben a Betisnél, a gárda jó úton halad afelé, hogy valóra váltsa az elnök, Lopera több mint egy évtizede dédelgetett álmát: igazi nagycsapattá válni előbb Spanyolországban, majd Európában is.