Nesta 29 éves

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt március 19-én!

1976-ban ezen a napon született az olasz fővárosban Alessandro Nesta, az AC Milan világklasszis védője. Róma két sztárklubja közül gyermekkorában is a Lazio állt közelebb a szívéhez. Nem véletlen tehát, hogy az égszínkékeknél kezdte el a pályafutását. Már hat nappal a tizennyolcadik születésnapja előtt bemutatkozhatott az élvonalban, 1994. március 13-án az Udinese ellen lépett először pályára. Akkor Pierluigi Casiraghit váltotta fel az utolsó tizenhárom percre, és két forduló múlva ugyancsak a csatár helyére állt be a Torino ellen.

A következő szezonban már többször kapott lehetőséget, hiszen akkor tizenegy alkalommal húzhatta magára a Lazio mezét. Igazából az 1995-96-os bajnokságban robbant be a köztudatba, amikor is huszonhárom mérkőzésen szerepelt a klubjában. Az utánpótlás Európa-bajnokságon aranyérmet nyert gárdának oszlopos tagja volt, és futballozott az 1996-os, atlantai olimpiai játékokon is, ahol a taljánok alaposan leszerepeltek. Némi meglepetésre Cesare Maldini őt hívta be a válogatott keretbe az 1996-os Eb-re az utolsó pillanatban megsérült Ciro Ferrara helyett, de a kontinensviadalon még nem lépett pályára.

A squadra azzurrában így néhány hónappal később, 1996 októberében debütált a Moldova elleni világbajnoki selejtezőn. A vb kvalifikációs mérkőzései közül összesen hét találkozón szerepelt, és bekerült a Franciaországba utazó keretbe is. A France '98-on a harmadik mérkőzésen, Ausztria ellen már a negyedik percben súlyos sérülést szenvedett, ami miatt a teljes nyári felkészülési időszakot ki kellett hagynia, és csak a bajnokság közepén kapcsolódhatott be a munkába. Ennek ellenére hamar sikerült visszailleszkednie a gárdába.

2002-ig futballozott a Lazióban, majd óriási visszhangot keltett transzferként az AC Milanhoz írt alá. Szereplése a milánói sikerek egyik kulcsa, Paolo Maldinivel a világ legjobb belső védőkettősét alkotják, így természetesen a sikerek sem kerülik el: a Milannal is bajnok lett, két laziós kupagyőzelem után a rossonerókkal is begyűjtött egy Coppa Italiát, valamint a nemzetközi porondon a KEK-elsőség után új klubja színeiben a Bajnokok Ligáját is megnyerte.

Az olasz válogatottban 62 mérkőzésen szerepelt, még nem szerzett gólt, s utóbbi az olasz bajnokságban sem sűrűn előforduló esemény, 271 bajnokiján kétszer volt rá példa.