Ezúttal a pályán mondott csődöt a Lazio

Az SS Lazio a nyáron jelentősen meggyengült, így a vezetőség és a szurkolók is kénytelenek voltak belátni, hogy kedvenceik ezt a szezont legfeljebb a középmezőnyben zárják, ám abban azért reménykedtek, hogy a sztárok helyére igazoltak lelkesedése akár a nemzetközi kupaszereplést érő helyek valamelyikéig is repítheti az együttest. A lelkesedés helyett azonban a Lazio idényét inkább a káosz szóval jellemezhetnénk: karácsonykor edzőt váltott a gárda, és még két fordulóval a bajnokság vége előtt sem volt biztos, hogy nem esik ki a csapat az élvonalból.

A nyári átigazolási időszakban Jaap Stam, Sinisa Mihajlovic, Giuseppe Favalli, Demetrio Albertini, Stefano Fiore, Bernardo Corradi és Claudio López távozott az együttestől, helyükre pedig Óscar Lopez, Sebastiano Siviglia, Anthony Seric, Leonardo José Talamonti, Miguel Ángel Mea Vitali, Brian Robert, Estebán González, Antonio és Emanuele Filippini, Paolo di Canio, Goran Pandev és Tommaso Rocchi érkezett a csapathoz.

Nyilvánvaló, hogy előbbi névsor - annak ellenére, hogy rövidebb - jóval veretesebb, azaz a holtidényben jelentősen meggyengült az együttes, amely ráadásul elveszítette az Internazionaléhoz igazolt sikeredzőt, Roberto Mancinit is. Az elnökség a korábban kizárólag utánpótláscsapatoknál dolgozó Domenico Casóra bízta az új csapat építését, aki eleinte jó választásnak tűnt, hiszen a Lazio három forduló után hét ponttal állt a tabella második helyén. Hogy ez közel sem a realitás, az hamar kiderült: a csapat a következő 13 mérkőzéséből csak kettőt tudott megnyerni, így december közepére visszacsúszott a kiesőzóna közvetlen közelébe.

A karácsonyt a 15. helyen töltötte az együttes, ezért keveseket lepett meg, hogy az új esztendőt már nem Casóval kezdték a rómaiak. A Mimmo becenévre hallgató szakember utóda az 57 esztendős Giuseppe Papadopulo lett, akitől azt várták, hogy rutinjával felrázza a csapatot, és minél előbb elűzi a kiesés rémét a klubházból. A mester mindenesetre hamar belopta magát a szurkolók szívébe, hiszen első mérkőzésén a Lazio 3-1-re legyőzte az ősi ellenséget, az AS Romát. Sőt, a következő fordulóban Firenzében is sikerült nyernie a csapatnak, így Papadopulóra kezdett megváltóként tekinteni a szurkolótábor. Ezt a státust nem sokáig élvezhette a tréner, hiszen a két győzelmet öt nyeretlen találkozó követte, így február elején a csapat csupán három ponttal állt jobban, mint a legjobb kieső helyen álló Siena.

Ráadásul a téli átigazolási időszakban sem sikerült megfelelően erősíteni: nagy mozgás nem volt a keretben, hiszen ugyan a közvetlen csődhelyzettől megmenekült a klub az ősszel, Papadopulo túl sok pénzt nem fordíthatott játékosok vásárlására. A Sampdoriával cseréltek csatárt a rómaiak: Simone Inzaghiért Fabio Bazzanit kapták cserébe, de egy fecske még az Örök Városban sem csinál nyarat: a nemrég még a válogatottban is szerepelt Bazzani csupán egy gólt szerzett eddig - éppen annyit, mint az ősszel Inzaghi.

Nem a csatárcsere hozta meg tehát a váratlan javulást, hanem minden bizonnyal Papadopulo néhány ügyes húzása: a tréner visszavezényelte az addig a középpályán szereplő Giuliano Giannicheddát a védelem tengelyébe, betette a csapatba a korábban mellőzött Luciano Zaurit és Fabio Liveranit, Rocchit pedig a középpálya bal oldaláról előrevitte a csatársorba. Az Empoli FC-től szerződtetett támadó igazolta edzője döntését, a legutóbbi tíz bajnokin hatszor volt eredményes, és a védelem is stabilabb lett Zaurival és Giannicheddával, Liverani pedig megfelelően látta el a karmesteri teendőket. Mindezek eredményeképpen a Lazio kilenc fordulón keresztül veretlen maradt, és feljött a kilencedik helyre.

A szurkolók már kezdtek megnyugodni, de túl korán tették: a következő három mérkőzését elveszítette a csapat: hazai pályán a Juventus FC és az Udinese ellen 1-0-ra, Leccében pedig egy gólzáporos találkozón (Rocchi mesterhármasa ellenére) 5-3-ra kapott ki a gárda. Utóbbi mérkőzés után a találkozón reklamálásért kiállított César nyílt levélben kért elnézést a szurkolóktól, amiért fegyelmezetlenségével nehéz helyzetbe hozta a csapatot.

Annyiban mindenképpen igaza van a brazilnak, hogy könnyen lehet, a Leccében elveszített pontok nagyon fognak hiányozni a Laziónak a bajnokság végén, hiszen az együttes helyzete még közel sem megnyugtató: 36 forduló után a 10. helyen álltak a kékek, de csupán négy ponttal szereztek többet, mint a már kieső helyen álló Fiorentina, és mindössze három ponttal állnak az osztályozós pozícióban található Chievo Verona előtt. Ráadásul a gárda sorsolása is igen nehéz: az utolsó két fordulóban a bennmaradásért harcoló Fiorentina, illetve az UEFA-kupás helyekért küzdő Palermo ellen kell pályára lépniük Di Canióéknak.