1947-ben ezen a napon Portugália vendége volt Anglia válogatottja. A szigetországi csapat először játszott Luzitániában, ahol rekordlétszámú közönség, 65 ezer néző volt kíváncsi az angol csillagokra. A portugálok (akik 1921-ben játszottak először válogatott mérkőzést) 1939 és 1946 között csak három nemzet, Svájc, Franciaország és Spanyolország legjobbjaival találkoztak, 1947 májusában azonban Írország és Anglia várt Peyroteóékra.
Május 4-én remek eredményt ért el a gárda, hiszen Dublinban 2-0-ra győzött az írek ellen, így mindenki jó folytatást remélt a másik szigetországi tizenegy ellen is. A házigazda az alábbi csapattal kezdett: Azevedo - A. Cardoso, Ferreira, Amaro, Feliciano, Moreira, Jesús Correia, Araujo, Peyroteo, Travacos, Rogério, míg az angoloknál a Swift - Scott, Hardwick, Wright, Franklin, Lowe, Matthews, Mortensen, Lawton, Mannion, Finney tizenegy futott ki a pályára.
Nos, hogy nem így történt, ahhoz csupán tíz gól hiányzott, hiszen Anglia 5-0-s félidő után 10-0-ra (gólszerzők: Lawton és Mortensen 4-4, Finney és Matthews) kiütötte a hazaiakat! A portugálokon a a kapuscsere sem segített, Capela sem tudta megakadályozni a súlyos vereséget.
Az angolok remek szériát indítottak ezzel a mérkőzéssel, 1948 májusáig sorrendben az alábbi eredményeket érték el: Belgium 5-2, Wales 3-0, Írország 2-2, Svédország 4-2, Skócia 2-0, Olaszország 4-0. A sorozat hősei Lawton, Mortensen és Finney voltak, akik a hét mérkőzésen válogatottjuk 30 találatából 28-at szereztek! Tommy Lawton tízszer, Stan Mortensen 11-szer, Tom Finney pedig hétszer volt eredményes a hét találkozón, mellettük csupán Stanley Matthews és Wilfred Mannion iratkozott fel a gólszerzők közé.
Legyen ön is focirégész!
Az angol trió egyedülálló (?) teljesítményéhez csak adalékként álljon itt két hasonló széria a magyar labdarúgás dicsőséges időszakából. 1950 tavaszán Szilágyi Gyula, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc válogatottunk hét egymást követő mérkőzéséből ötön játszott egymás mellett, 18 gól (7, 3, 8) volt közös produkciójuk eredménye.
Négy esztendővel később az aranycsapat ékkövei, Puskás, Kocsis és Hidegkuti Nándor már 20 találatig jutottak négy mérkőzés alatt, de teljesítményük értékét csökkenti, hogy nem egymást követő találkozókon érték el ezt a gólmennyiséget, ráadásul Ausztria ellen egyikük sem volt eredményes!
Ugyanezen műfajban, a "párosok versenyében" fenti időszakból Lawton és Mortensen 4 mérkőzés, 14 gól teljesítménye szintén több mint remek, csakúgy mint Kocsis és Puskás (1950, 4/14 és 1954, 4/14) vagy Maciej Zurawski és Tomasz Frankowski (Wisla Kraków, 2004, 4/13) duettje. Náluk is több gólt termelt azonban 2002 februárjában a River Plate két kiválósága, Fernando Cavenaghi és Ariel Ortega, akik a bajnokság első négy fordulójában 15 gólt szereztek!
Amennyiben hasonló összevetésben (tehát két vagy három játékos egymás mellett futballozva, szériában, négy vagy több egymást követő mérkőzésen) a labdarúgás történetében tud jobb produkciót, kérjük írja meg számunkra. Kutasson velünk!