Roux-t nehéz lesz pótolni Auxerre-ben

Amikor 1961-ben egy 23 esztendős fiatalember átvette az AJ Auxerre irányítását, akkor valószínűleg aligha gondolta, hogy majd csak 44 évvel később köszön el véglegesen a klubtól. Guy Roux személye összeforrt az egyesülettel, és bár sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb befejezi edzői pályafutását, a francia kupa döntőjének megnyerését követő bejelentése nem kis meglepetést keltett. Az Auxerre vezetői pedig törhették a fejüket, hogy kit szerződtessenek a kispadra, hiszen egy élő legenda pótlása valósággal lehetetlen feladat.

Az egyesület akkoriban az amatőrök között szerepelt a negyedik vonalban, és Roux csak azért kapta meg a munkát, mert messze a legkisebb fizetést kérte a jelentkezők közül. A klub nem volt valami rózsás anyagi helyzetben: a stadionnak csak jóindulattal nevezhető létesítménynek még zuhanyzója sem volt, a játékosoknak egy közeli kúthoz kellett elballagniuk, ha a mérkőzés után meg akartak mosakodni.

Az első találkozón az egyesület vezetői megpróbáltak beleszólni a kezdő tizenegy összeállításába, mire Roux kijelentette, hogy akkor nincsen szükség rá, és távozni akart. Az elnökség attól kezdve sohasem szólt bele a szakember munkájába.

A azóta történtek pedig már a francia labdarúgás történelmének részei. Az Auxerre a hetvenes évek elején felkerült a harmadik ligába, majd 1980-ban az élvonal tagja lett, és attól kezdve egyszer sem esett ki, 1996-ban pedig fennállása legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy mind a bajnoki címet, mind a francia kupát elhódította. Eközben pedig az egyesület utánpótlás-nevelése (amelynek ugyancsak Roux állt az élén) sorra szállította a tehetségesnél tehetségesebb ifjakat, Basile Bolitól kezdve Eric Cantonán át egészen Lilian Laslandes-ig.

Roux 2000 nyarán úgy döntött, hogy itt az ideje a pihenésnek, és felállt a kispadról, mivel úgy érezte, hogy Daniel Rolland személyében, aki 1977 óta volt tagja az egyesült szakmai stábjának, és az elmúlt évtizedben a futballakadémia vezetőjeként dolgozott, megtalálta a megfelelő utánpótlást. Persze nem szabad arra gondolni, hogy Roux búcsút mondott volna a klubnak, hiszen amolyan szakmai igazgatóként továbbra is jelen volt minden egyes edzésen, intézte a klub apró-cseprő ügyeit.

Ezzel nem is lett volna probléma, de a csapat a várakozásnál valamivel gyengébben szerepelt a bajnokságban, és a korábbi nyolcadik helyet követően mindössze a 13. helyre futott be. Márpedig Roux vezetése alatt az AJA két kivételtől eltekintve mindig ott volt a francia bajnokság első tíz csapata között.

A veterán szakember tehát visszaült a kispadra, látott és győzött: az első idényben rögtön a dobogóra vezette a csapatot, és az Auxerre ismét megkapaszkodott az élmezőnyben. A mester módszerei az elmúlt húsz esztendőben alig változtak: előszeretettel épít a saját nevelésű fiatalokra, kiterjedt megfigyelő-hálózata révén pedig szinte néhány euróért meg tud szerezni olyan tehetséges labdarúgókat, akikből aztán sztárokat farag, hogy jó pénzért eladja őket.

Az elmúlt egy esztendő tökéletesen modellezte ezt a metódust: nyáron az előző idényben szerepelt alapcsapat gerince távozott. A két középhátvéd, Philippe Mexes és Jean-Alain Boumsong, az egyik támadó középpályás, Olivier Kapo, valamint az első számú gólvágó, Djibril Cissé hagyta el az Abbé Deschamps stadiont, de a kiegészítő játékosok közül elment még Francis Sirieix és Jean-Joel Perrier-Doumbé is.

Az idény közben pedig sorra épültek be a fiatal tehetségek a csapatba: előbb a 21 esztendős jobbhátvéd, Bacary Sagna, majd a 18 esztendős középső védő, Younes Kaboul, és ebben a pontvadászatban debütált a Ligue 1-ben Damien Dufour, Vassiriky Diaby és Mamoutou Coulibaly is.

Óriási dilemma volt, hogy ki pótolhat egy ilyen - minden értelemben -pótolhatatlan szakvezetőt. A hírek szerint a klubvezetés első számú kiszemeltje az a Patrick Remy volt, akit pár héttel a bajnokság vége előtt menesztettek az SM Caentől. Az 51 esztendős szakember anno futballistaként megfordult már Auxerre-ben (tagja volt az 1980-ban a feljutást kiharcolt együttesnek), szakvezetőként pedig elsősorban a CS Sedannál töltött ideje érdemel említést: a Vaddisznókat két év alatt a másodosztályból az UEFA-Intertotó-kupába, illetve a francia kupa döntőjébe vezette.

Rajta kívül felmerült még az egyesület háza táján az élvonalba frissen feljutott ES Troyes mesterének, Jean-Marc Furlannak a neve, aki azonban a minap hosszabbított szerződést jelenlegi csapatánál; valamint a jelenleg klub nélküli Raynald Denoueix-é, aki az elmúlt hetekben az FC Metz és az FC Sochaux ajánlatát is visszautasította. Sokak szerint azt sem lehetett kizárni, hogy az egykori legendás futballista, Laurent Blanc éppen az Auxerre-nél kezdi majd meg edzői pályafutását - ő is futballozott a klubban, még ha csak egy évig is.

A végső megoldás azonban nem a fentiek közül került ki, a klub elnöksége - nem kis meglepetésre - végül a korábbi szövetségi kapitánnyal, a legutóbb a Tottenham Hotspurnél dolgozott, onnan személyes okokra hivatkozva távozott Jacques Santinivel állapodott meg.