A vártnál gyengébben szerepel a Nice

Az OGC Nice három éve jutott fel a Ligue 1-be, és azóta évről évre a középmezőnyben szerepelt az élvonalban, noha helyezése szezonról szezonra egyre rosszabb lett. A legutóbbi pontvadászat hajrájában a vezetőség nagy meglepetésre menesztette a csapat trénerét, Gernot Rohrt, akinek a helyére a nyáron Frédéric Antonetti került, de vezérletével az együttes egyelőre elmarad a várakozásoktól - a jelek szerint nem érte meg elküldeni a korábbi sikeredzőt.

A nizzai egyesület 2001-ben még a csőd szélén állt, és nem sok választotta el a teljes megszűnéstől. Ennek elsősorban gazdasági okai voltak, azonban az előbb sportigazgatóként, majd szakvezetőként munkába állt Gernot Rohr kapcsolatait kihasználva befektetőket szerzett, így a klub megmenekült, sőt feljutott az élvonalba, ahol sikerült is megkapaszkodnia.

Mindezt elsősorban a szakvezető remek munkájának tudták be városszerte, azaz jó ideig úgy tűnt, hogy Rohr még éveken keresztül vezetheti a gárdát, hiszen hosszú távú szakmai koncepciót dolgozott ki, a vezetőség pedig többször is biztosította őt a bizalmáról - még akkor is, amikor az eredmények a megszokottnál egy kicsit gyengébbek lettek. Így volt ez a legutóbbi pontvadászat hajrájában is, amikor a Nice fokozatosan csúszott vissza a kiesési zónába, de az egyesület elnöke, Maurice Cohen váltig állította, hogy Rohr marad a kispadon - ehhez képest négy fordulóval a zárás előtt szabadságolták a mestert, a csapat irányítását pedig tartalékok edzője, Gérard Buscher vette át, miközben a francia lapok arról cikkeztek, hogy a nyártól Frédéric Antonetti ül le a nizzai kispadra.

Buscherre mindenesetre nem lehetett panasz, hiszen vezérletével az utolsó négy mérkőzést veretlenül abszolválta az együttes, sőt még csak gólt sem kapott, és az így megszerzett nyolc pontnak köszönhetően biztosan bennmaradt a legjobbak között. Az OGC végül a 12. helyen zárt, ami ugyan eggyel rosszabb volt a 2004-es és kettővel gyengébb a 2003-as pozíciónál, de elfogadhatónak számított. Az elnökség azonban ragaszkodott az eredeti tervhez, megköszönve Buscher munkáját visszaküldték a tartalékcsapathoz, a felnőttek irányítását pedig Antonetti vette át, akivel hároméves szerződést kötöttek. A Franciaországban elsősorban az SC Bastiánál eltöltött időszak óta (el)ismert mester legutóbb az AS Saint-Etienne-t irányította, de az elmúlt egy évben nem volt munkája, így örömmel fogadta el a nizzai ajánlatot.

Ami a játékoskeretet illeti, a távozók között bizony jó néhány meghatározó játékos szerepelt. A csapatkapitány José Cobos a szezon végeztével befejezte pályafutását, de a klubtól nem szakadt el, hiszen Antonetti egyik asszisztense lett; az előző idényben hat találattal a házi góllövőlista második helyét elfoglalt Victor Agali a török Erziyessporba igazolt - az ugyancsak rendszeresen szerepelt Serge Diével együtt; a szezon közben érkezettek közül pedig Edgaras Jankauskas és Martin Djetou is elhagyta a klubot, igaz, utóbbi nem hagyott maradandó nyomot maga után.
Az erősítések terén mind a védelem, mint a csatársor alapos vérátömlesztésen esett át. A hátsó alakzatba három futballistát is igazoltak a nizzaiak, akik közül a kameruni Bill Tchato az 1. FC Kaiserslauternből, az algériai Antar Jahia az SC Bastiából, Rod Fanni pedig az RC Lenstól érkezett. Ami a támadórészleget illeti, itt található az egyetlen olyan új szerzemény, akiért a klubnak fizetnie is kellett: a másodosztályból feljutó FC Lorient elefántcsontparti csatáráért, Bakari Konéért, aki az előző szezonban gólkirály volt a Ligue 2-ben, kétmillió eurót adott ki az egyesület. De kölcsönvette még a klub az FC Nantes mali csatárát, Mamadou Bagayokót, majd kevéssel a bajnoki rajt után az AS Monaco szenegáli támadóját, Souleymane Camarát is megszerezte hasonló módon. Hogy a középpálya se maradjon új arc nélkül, arról a Girondins Bordeaux kőkemény labdarúgója, Cyril Rool gondoskodott.

A bajnoki rajton Antonetti azzal lepte meg a csapatért lelkesedőket, hogy három csatárral küldte pályára a tizenegyet - Rohr esetében ez elképzelhetetlen volt, hiszen a korábbi mester elsősorban a biztos védelemre épített. Az új szakember ezzel szemben igyekszik a támadójátékra fektetni a hangsúlyt, amit a rendszeresen alkalmazott 4-3-3-as felállás is mutat - az eredményekben azonban ez egyelőre csak kevéssé érvényesül, hiszen a Nice 16 forduló alatt mindössze 12 gólt ért el, igaz, majdnem mindet a csatárok szerezték. Antonetti lehetőség szerint igyekszik ugyanazt a kezdő tizenegyet pályára küldeni, azonban sérülés miatt már két poszton is tartósan változtatni kényszerült: előbb a belga középpályás, Roberto Bisconti dőlt ki hosszú időre (a helyét Olivier Echouafni foglalta el), majd pedig a jobbhátvéd és egyben csapatkapitány Cédric Varrault is a maródiak listájára került - őt Fanni igyekszik pótolni.