Az edzőcserétől vár csodát a Kaiserslautern

Kaiserslauternben a jelek szerint tartják magukat a klub nem annyira dicsőséges hagyományaihoz: a Vörös Ördögöknél az elmúlt három pontvadászatban mindig a szezon közben váltottak edzőt, és ez alól a jelenlegi idény sem lesz kivétel. Mindössze 13 forduló kellett ahhoz, hogy a nyáron kinevezett szakembert, Michael Henkét menesszék, ami az eredmények tudatában érthető - a bajnokság hátralévő részében Wolfgang Wolf feladata lesz, hogy megmentse a klubot a kieséstől.

Az egyesület az elmúlt három idényben egyaránt a tabella második felében végzett, igaz, a legutóbbi pontvadászatban valamelyest javított korábbi eredményein, hiszen a 12. pozícióban zárta a pontvadászatot - de ezt sem tudta edzőcsere nélkül elérni. Ezúttal azonban nem a gyengébb eredmények voltak a váltás okai, elvégre Kurt Jara vezérletével a csapat nyolc fordulóval a zárás előtt kilencedik volt - de a pfalzi drukkerek továbbra sem fogadták el a trénert, aki ezért lemondott. Utódjával, Hans-Werner Moserrel hét mérkőzésből ötöt elveszített a csapat, így aztán a nyáron új trénert kerestek, és a megoldást a korábban éveken keresztül Ottmar Hitzfeld asszisztenseként tevékenykedett Michael Henkében látták.

Neki a nyáron elsősorban a csapatépítés volt a feladata, és alapvetően a meglévő anyagból kellett dolgoznia, hiszen a klub nem éppen rózsás anyagi helyzete miatt erősítésre nem nagyon volt lehetőség. Erwin Skela és Marcelo Pletsch ingyen érkezett, csak Boubacar Sanogóért kellett fizetni - őt viszont csak videofelvételek alapján vették meg. Igaz, a távozók között csupán Joannisz Amanatidisz volt az, akit szerettek volna megtartani, de a szakember dolga így sem tűnt könnyűnek.

Eleinte azonban minden jel arra utalt, hogy Henke jó úton jár: az első fordulóban ugyan a csapat 2-1-re kikapott az FC Schalke 04 otthonában, de ez a vereség még belefért, különösen, hogy a következő két mérkőzésen a 'Lautern egyaránt nyerni tudott, mégpedig gólzáporos összecsapáson. Az MSV Duisburgot 5-3-ra, az 1. FC Kölnt pedig idegenben 3-2-re győzte le az együttes, és rögtön eufória lett úrrá a csapat szurkolóin, akik figyelmen kívül hagyták, hogy e két mérkőzésen egyaránt újonc gárda volt a Vörös Ördögök ellenfele. Az akkor tökéletesen működő szisztéma - a 4-5-1-es felállás, amelyben a védelem előtt két védekező középpályás szerepelt, és az egyetlen előretolt ék mögött három támadó szellemű labdarúgó játszott - a későbbiekben csődöt mondott. A taktika gyenge pontja a center szerepköre volt, amelyet előbb Carsten Jancker, majd Sanogo töltött be, de egyikük sem villogott, így a középpálya jobb oldaláról indulva rendkívül eredményes Halil Altintopot is kipróbálta itt a mester, kevés sikerrel - a török támadó középcsatárként korántsem volt képes hasonló teljesítményre.

Arról nem is beszélve, hogy a védekező középpályás posztján kulcsfigurának tartott, és Henke által vezéregyéniségként kezelt Ciriaco Sforza sem játszott úgy, ahogyan azt várták tőle, ráadásul rendszeresen kritizálta edzőjét. A svájci játékos állítólag azt mondta a klubelnöknek, René C. Jägginek: "Ha a csapat jó kezekbe kerülne, két héten belül a tabella első felében lennénk", és Jäggi szerint Sforza saját magát képzelte el a kispadon. A klubvezető azonban akkor még kitartott a mester mellett, és válaszlépésként azonnali hatállyal menesztette Sforzát - amiről még Henke is csak a sajtóból értesült...

A csapat morálja ezzel lehet, hogy javult, de egyben elveszítette legrutinosabb tagját. Sforzát Henke a sérüléséből felépült Christian Nerlingerrel igyekezett pótolni, azonban a keret második legtapasztaltabb tagja hamarosan ismét kidőlt a sorból. Az utóbbi fordulókban a tréner a taktika módosításával is próbálkozott: a 11. és a 12. játéknapon 4-4-2-es felállásban küldte pályára együttesét, majd a 13. fordulóban a 3-5-2-es szisztémát is kipróbálta - sikertelenül. A 'Lautern a harmadik forduló óta nyeretlennek mondhatta magát, visszaesett az utolsó helyre, és ennek következménye Henke menesztése lett.

A meglepő nem is ez volt, hanem hogy a mesterrel együtt az elnök is távozott: Jäggi, aki három éve a csődtől mentette meg az egyesületet, szintén bedobta a törülközőt. Tény, hogy a svájci üzletembert az utóbbi időben rengeteg, sokszor jogtalan kritika érte (leginkább a klub egykori legendás játékosa, Mario Basler támadta a Kaiserslautern vezetőségét), de távozása így is váratlanul érte a közvéleményt.

Az új edző keresésébe mindenesetre Jäggi még besegített, igaz, ez nem tartott sokáig, mert egy nappal Henke menesztése után máris megvolt az utód Wolfgang Wolf személyében, aki egykoron játékosként 248 élvonalbeli találkozón szerepelt a Kaiserslauternben, vagyis kötődik a klubhoz. A szurkolók ennek köszönhetően valószínűleg adnak némi türelmi időt, de hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Wolf kivezesse a csapatot a krízisből, nagy kérdés.