A nevezetes eseményre az amszterdami Van Gogh-múzeumban került sor, és a legjobb munka az akkori csapatkapitányé, a jelenleg az AS Romát erősítő román védőé, Cristian Chivué lett, akinek művéért az árverés során 3000 fontnak megfelelő összeget fizettek.
Nem sokkal maradt el tőle a művészi hatásban Jan van Halst, aki a pályán egyébként meglehetősen kemény játékmodoráról ismert. Az általános vélemény meglehetősen hízelgő volt a futballisták számára, a legendás holland focista, Johan Cruyff, akinek az alapítványa megkapta a pénzt, például kijelentette: "Nem is számítottam ilyen szép képekre. Nem gondoltam volna, hogy a focisták ilyen jól festenek."
Nem mindenki kapott azonban kedvező kritikákat, a szakértő közönség különösen a technikai igazgató, Leo Beenhakker (a szakember néhány nap múlva Trinidad és Tobago válogatottját irányítja a világbajnokságon) képét marasztalta el. A veterán edző azonban más véleményen volt.
"Biztos vagyok benne, hogy ha Van Gogh élne, akkor meghívna a házába, akárcsak Paul Gaugainnel tette. Szerintem különösen a vázáról készített festményem tetszene neki" - mondta Beenhakker. A csapat házi gólkirálya, Rafael van der Vaart már korántsem volt ennyire elragadtatva saját művétől: "Mindig utáltam a rajzórákat az iskolában" - mentegetőzött, míg a tréner, Ronald Koeman az alábbi kifogást találta: "Általában a ballábas focisták szoktak kreatívak lenni, én pedig igazi jobblábas vagyok."