Nem jött be a Gödöllő kamikaze-taktikája

A magyar bajnok Gödöllő második helyezettként jutott tovább a Körcsarnokban rendezett UEFA Futsal Cup selejtezőjéből, miután a minitorna pénteki zárómeccsén kikapott Európa ötödik legjobb csapatától, az ukrán Sahtar Donyecktől. A legjobb 16 közé bekerült bajnokcsapatok négy négyes csoportban folytatják a küzdelmeket, a Final Four előtti csatározásokra decemberben kerül sor.

A Gödöllői Bikák futsalcsapata pénteken immáron tét nélküli találkozón fogadta az európai ranglista ötödik helyezettjét, az ukrán Sahtar Donyecket, s a két továbbjutó presztízsmeccsére látogatott ki a legtöbb néző: a Körcsarnokban 1200-an várták, vajon képes lesz-e meglepetést okozni Kis János együttese. A magyar aranyérmes kedden 4-0-ra győzött a moldáv Toligma Chisinau ellen, míg szerdán 6-1-re verte a lett Raba Rigát, s mivel az ukránok "csak" 3-0-ra és 6-1-re nyertek az említett két gárda ellen, a Gödöllőnek már egy esetleges döntetlen is csoportelsőséget jelenthetett volna.

Érdemes azonban tudni, hogy míg Magyarországon mindössze pár száz igazolt "futsalista" és egyetlen professzionális klub (a Gödöllő) van, addig Ukrajnában nagy hagyományai vannak a sportágnak, a Sahtar játékosainak a havi keresete 10 és 20 ezer dollár között mozog, s a Donyeck tavaly a legjobb négyig jutott a "bajnokok ligájában".

A szurkolóknak sajnos hamar a szájukra fagyott a mosoly, hiszen Mirosnyik már másfél perc elteltével vezetéshez juttatta a vendégeket, miután a balszélről Tóth Gyula kapujába emelt. Az ukránok nem vicceltek, a meccs kezdetén egész pályás letámadást alkalmaztak, ám Madarászék nem ijedtek meg, próbálták felvenni a Donyeck által diktált ritmust, és legalább két sebességi fokozattabbal gyorsabb futsalt láthattak a nézők, mint a csoportkör eddigi összecsapásain. Szó nem volt arról, hogy a hazaiak feltartott kézzel futottak volna ki a csarnokba, Lódi bombája a hetedik percben például épphogy elkerülte a kaput. A Sahtar azonban gyorsabb és pontosabb volt, játékosai a pálya bármelyik pontjáról veszélyesen lőttek, Tóth Gyula saját bravúrjainak köszönhette, hogy 10 és fél percig csak egy gólt kapott. Ekkor azonban Szityin lefordult védőjéről a hatosnál, és a kapu bal oldalába lőtt (0-2).

A 12. percben Manszurov labdaszerzést követően 12 méterről is be tudta venni Tóth kapuját, majd 0-3-as állásnál két magyar helyzet következett, Baranyai ötről lőtt fölé, míg Madarász közeli löketénél a vendég hálóőr hárított. A mieink támadgattak, de pontatlanok voltak (Lódi mellé lőtt, Madarász távolról, Sivák közelről veszélyeztetett), de ami a nagyobb baj volt, hogy gondot okozott nekik a villámgyors ellenfél megállítása.

Az utolsó két percben annyi esemény történt, mint egy nagypályás meccs másfél órájában összesen. Bal oldali szöglet után Melnyikov kapásból bevágta (0-4), Madarász szabadrúgásból lőtt fölé, Baranyai szép kényszerítőt követően tévesztett célt, majd 24 másodperccel a szünet előtt Szityin közelről bekotorta az ötödik ukrán gólt. A félidő Baranyai óriási kapufájával ért véget.

A nézők felemás érzésekkel vonultak ki a büfébe, mivel a helyzetek csaknem egyenlő arányban oszlottak el a két csapat között, mégis 0-5-öt mutatott az eredményjelző...