Elsőként nem árt leszögezni, hogy miként is működik a France Football által még 1956-ban megalapított díj: a francia hetilap minden európai országból egy újságírót kér fel arra, hogy megnevezze, szerinte ki volt az év öt legjobb futballistája. Az első helyezettek öt, a második négy, a harmadikok három, a negyedikek két, az ötödikek pedig egy pontot kapnak, és a pontszámok összesítése alapján alakul ki a végeredmény. A kezdeti években a zsurnaliszták bárkire szavazhattak, 1995 óta azonban a francia újság egy ötvenes listával limitálja a jelölteket, és ez így volt az idén is.
Ezen ötven labdarúgóból persze sokan egyetlen pontot sem szoktak kapni, és ez alól az idei esztendő sem volt kivétel: a jelöltek majd felét, 24 játékost egyetlen újságíró sem tette be a maga első öt helyezettje közé. Ez átlagosnak nevezhető, az elmúlt öt esztendőben mindig ezen szám körül volt a szavazatot nem kapott futballisták száma.
A "maradék" 26 futballistából összesen nyolcan csak egy újságírónál kaptak voksot, és külön érdekesség, hogy köztük volt az olasz Gennaro Gattuso is, akit csak a San Marino-i szavazó tartott érdemesnek arra, hogy jelölje az első ötbe - olyannyira, hogy őt tartotta az év legjobb futballistájának!
Gattuso mellett még hét olyan focista akadt, akinek volt első helyezése: a német kapust, Jens Lehmannt meglepő módon csak a germán szavazó tette első helyre, Samuel Eto'ót tartotta az év legjobbjának a belga és a török újságíró, a feröeri és a spanyol zsurnaliszta pedig Ronaldinhónak adta az elsőséget - utóbbiban azért szintén van egy kis elfogultság.
Hat-hat elsőséggel rendelkezett Thierry Henry és Zinédine Zidane (utóbbi futballista esetében olyan "futballnagyhatalmakról" beszélhetünk, mint Andorra, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Moldova), a végső ezüstérmes Gianluigi Buffont 14-en tették az első helyre, míg Fabio Cannavaro húsz embernél volt a legjobb 2006-ban.
A Real Madrid középhátvédje volt ott a legtöbb szavazó ötös listáján, az 52 voksoló közül csak tízen "felejtkeztek meg" róla: a német, az andorrai, az osztrák, a bosnyák, a horvát, a spanyol, a luxemburgi, a portugál, a szerb és a moldáv újságíró szerint Cannavaro nem volt ott a 2006-os esztendő öt legjobb játékosa között.
A végső ezüstérmes Gianluigi Buffont viszont már húszan is kihagyták - érdekesség, hogy a harmadik helyezett Thierry Henry 16 voksoló ötös listájáról hiányzik, ám Buffon így is több pontot tudott szerezni. Hasonló a helyzet az ötödik Zinédine Zidane és a hatodik Samuel Eto'o szempontjából: a kameruni ugyan több embertől kapott szavazatot, de pontszámban a francia klasszis volt a jobb.
Fabio Cannavaro így végül összesen 173 pontot szerzett, és 49 egységnyivel előzte meg a második helyezett Buffont. Tavaly ez a különbség sokkal nagyobb volt az első és a második között, akkor Ronaldinho 77 ponttal előzte meg Frank Lampardot, 2004-ben viszont 36 pont volt a differencia Andrij Sevcsenko és Deco között. Összességében elmondható, hogy idén szorosabb volt a verseny, mint egy évvel korábban, Eto'o például a maga 67 pontjával csak hatodik lett - az elmúlt négy évben ennyi ponttal mindig előrébb végezhetett volna.
Végezetül némi vigasz Thierry Henry rajongóinak, akik szerint a francia csatárnak kellett volna idén az élen végeznie: ha összeszámoljuk, hogy 2000 óta ki hány voksot kapott az Aranylabda-szavazáson, akkor az Arsenal FC játékosa magasan az első. Az elmúlt hat voksolásnál Henry összesen 495 pontot gyűjtött össze, míg Ronaldinho 440, Zinédine Zidane 416, Sevcsenko 378, Luis Figo pedig 260 pontot szerzett. Henry minden egyes alkalommal ott volt az első tízben, és hatból négyszer befért az első ötbe, vagyis az évtizedben mindenképpen övé a legkiegyensúlyozottabb teljesítmény - csak ezért nem adnak Aranylabdát...