A Tottenham Hotspurtól tavaly nyáron igazolt futballista az előző idényben még közönségkedvencnek számított a német klubnál, köszönhetően látványos játékstílusának. Az afrikai balhátvéd rendkívül támadó szellemben interpretálta posztját, és a legszorongatott helyzetben is hajlandó volt bedobni egy cselt - amivel alighanem a szívbajt hozta edzőjére, de a drukkereknek ez nagyon tetszett.
A 2005-2006-os pontvadászatban 31 bajnokin egy találatot szerezve segítette bronzéremhez a csapatot, azonban a nyáron megromlott a viszonya az egyesülettel. Atouba ugyanis jelentős fizetésemelést szeretett volna kapni, amibe a klub vezetősége persze nem ment bele, mire a védő az első fordulót követően (ahol végig a pályán volt) fogta magát, és sérülésre hivatkozva hazautazott Kamerunba.
A HSV erre válaszként leigazolta az argentin Juan Pablo Sorínt, aki ugyancsak bevethető a balhátvéd posztján, ám úgy tűnik, Atoubával is kibékültek, hiszen a kameruni a nyolcadik fordulóban már ismét a kezdő tizenegyben kapott helyet, és azóta két összecsapás kivételével mindig ott volt a gárdában.
Teljesítménye azonban már nem ütötte meg az előző idény szintjét (bár ez az egész csapatra igaz volt), és a nyári események miatt a drukkerek kegyeiből is kiesett. Ilyen előzmények után következett a CSZKA elleni BL-meccs, amelynek 23. percében a kameruni balhátvéd összehozott egy tizenegyest a vendégeknek.
Ezt követően aztán a közönség minden egyes labdaérintésénél kíméletlenül kifütyülte Atoubát, és a drukkereket még az sem hatotta meg, hogy öt perccel a tizenegyest követően a balhátvéd gólpasszt adott, Trochowski szögletét ő csúsztatta meg úgy, hogy Berishának csak az üres kapuba kellett passzolnia.
Atouba továbbra is a drukkerek célpontja maradt, főleg, hogy a második orosz gólnál a 65. percben Zsirkov őt is kicselezte. A hamburgiak trénere, Thomas Doll meg is unta a dolgot, és a 69. percben lecserélte Atoubát, Benny Feilhabert hozva be a helyére, de a történet itt nem ért véget. A szurkolók ugyanis tovább gyalázták a focistát, volt, aki a műanyag poharát dobta feléjük, mire a kameruni egyezményes jelekkel hozta a fanatikusok tudomására véleményét: középső ujját emelte fel a lelátó irányába, és a tévés felvételek alapján a közismert négybetűs angol káromkodást ismételgette.
Pechjére a bíró, az olasz Farina észrevette a dolgot, és felmutatta a piros lapott a játékosnak - a Hamburgból tehát úgy állítottak ki valakit, hogy a csapat nem került emberhátrányba. Az egyesület másnap nyilvánosságra hozta, hogy pénzbüntetéssel sújtotta Atoubát, valamint két bajnoki erejéig a tartalékok közé száműzte a futballistát.
A németeknél csak "Stinkefingernek" nevezett gesztus eddigi leghíresebb bemutatója Stefan Effenberg volt, aki az 1994-es világbajnokság idején a Koreai Köztársaság elleni csoportmérkőzés alatt mutagatott a drukkerek irányába. Az akkori szövetségi kapitány, Berti Vogts azonnali hatállyal hazaküldte az Egyesült Államokból a focistát, aki ezt követően legközelebb csak 1998-ban szerepelt a Nationalelfben.