Csatársor családi vállalkozásban

Futballrekordokat bemutató sorozatunk aktuális történetének szereplői - bár sikeresnek számítottak a maguk idejében - nem emberfeletti teljesítményükkel, hanem már "alanyi jogon", azaz pályára lépésükkel bekerültek a rekorderek közé. Igaz, ehhez kellett, hogy mindannyian testvérek legyenek, mi több a görög válogatott játékosai, ismerkedjünk meg az Andrianopulosz fivérekkel, akik az 1930-as években a fél Olimpiakoszt jelentették!

Az ébredező görög labdarúgásban pedig tarolt a piros-fehér klub, már pár hónappal megalakulása után megnyerte a pireuszi bajnokságot, az Enosi Podosferikon Somation Pireost, csakúgy mint 1926-ban, 1927-ben, 1929-ben és 1930-ban is. Az országos bajnokságban pedig 1931 és 1938 között csak két esztendőben (1932, 1935) állhatott más a bajnoki dobogó tetejére. A testvérek közül Jorgosz 1931-ben második lett a góllövőlistán, de Vasszilisz is ott volt az élmezőnyben.

A hazai porond mellett az Andrianopulosz fiúkra komoly szerep várt a nemzetközi színtéren is, hiszen értelemszerűen tagjai voltak az alakuló görög válogatottnak. A hellén nemzeti együttes első hivatalos mérkőzését 1929. április 7-én Athénban játszotta Olaszország B csapata ellen. Aposztolosz Nikoladisz szövetségi kapitány gárdájában Vasszilisz, Dinosz és Jorgosz is helyet kapott, utóbbi volt a csapatkapitány a 4-1-re elveszített mérkőzésen.

A második találkozóra, a bolgárok elleni júniusi, szófiai erőpróbára már egy csehszlovák szakember, Jan Kopsiva készítette fel a csapatot, amelyben testvérei mellett Leonidasz is helyet kapott. Az 1-1-es döntetlenre végződött mérkőzésen Jorgosz lőtte a görögök gólját. Még nagyobb ünneplést rendeztek az Andrianopulosz-házban a válogatott következő, 1930. január 26-án rendezett összecsapása után.

Az első ízben kiírt Balkán-kupán ugyanis a görögök 2-1-re legyőzték Jugoszláviát, 0-1-es állás után a második játékrészben négy perc alatt Jorgosz és Dinosz voltak eredményesek. A folytatás viszont tragikus volt, az év májusában a hellén csapat 8-1-es vereséget szenvedett Bukarestben (Vasszilisz gólja pedig még az 1-1-et jelentette a 15. percben), ezek után pedig menesztették a szövetségi kapitányt.

Decemberben már egy technikai bizottság állította össze a bolgárok elleni találkozóra a csapatot, amelyben egyetlen Andrianopulosz-fivér sem kapott helyet, ellenben hat Panathinaikosz-játékos! A rivális klubból korábban alig válogatottak be futballistát, így a négy gólt (!) szerzett Antonisz Tszolinasz is először volt válogatott.

A váltás nem tett jót hőseinknek, a négy testvér többet már nem játszott együtt a válogatottban. A harmincas évek elején valamennyien abbahagyták az aktív futballt, Jannisz elfoglalta a klub elnöki székét, a korábban jó hármasugrónak tartott Leonidasz a családfő egyik üzleti vállakozásában folytatta, Jorgosz politikai pályára lépett, Vasszilisz azonban maradt a sportág közelében. Jannisz 1952-ben, Dinosz tíz esztendővel később, míg Jorgosz 1980-ban hunyt el.