Az argentin főváros, Buenos Aires egyik legrosszabb városnegyedének a Fort Apache nevű kerület számít, ahol mintegy 30 ezren élnek - kis túlzással a saját törvényeik szerint. Az eredetileg Ejercito de los Andes névre hallgató területre (amely tulajdonképpen egy nagy lakótelepnek felel meg) a rendőrök is csak ritkán merészkednek be, és ha mégis, akkor biztosan van rajtuk golyóálló mellény...
A kerület a fiatalkori bűnözés melegágya, így aztán az 1984. február 5-én itt született Carlos számára nem sok kitörési lehetőség volt - ő maga is elismerte, hogyha nem állt volna futballistának, akkor ő is könnyen úgy járhatott volna, mint egyik gyermekkori ismerőse, bizonyos Darío Cabanas, aki tehetséges játékos volt, de 17 esztendősen egy utcai lövöldözésben az életét veszítette.
A kis Carlitosnak tehát nem volt könnyű gyermekkora, ráadásul tízhónaposan egy baleset is érte: a konyhában magára rántott egy kanna forró vizet, ami harmadfokú égési sérüléseket okozott az arcán, a nyakán és a mellkasán. Közel két hónapot kellett az intenzív osztályon töltenie, és bár teljesen felépült, a baleset nyomai mind a mai napig láthatóak rajta. Később a Boca Juniors ugyan felajánlotta neki, hogy fizetik a hegeket eltüntető plasztikai műtétek költségeit, de Tévez erre nem tartott igényt, mondván, a sebek mindig emlékeztetni fogják arra, hogy honnan is jött.
A Fort Apache utcái később is jó iskolának bizonyultak a számára, de szerencsére nem olyan szempontból, ahogyan a legtöbb helyi gyermek számára, hiszen Tévez rengeteget focizott, és hamar meg kellett tanulnia megvédenie magát, elvégre általában nála nagyobbakkal játszott együtt. Nyolcévesen aztán a helyi kölyökcsapatban, az All Boysban találta magát, ahol gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas tehetség.
Best of Carlos Tévez
Teljesítményére máshol is felfigyeltek, és az egyik leghíresebb argentin utánpótlás-klub, az El Parque edzője, Ramón Maddoni (aki olyan tehetségeket fedezett fel, mint Fernando Redondo, Juan Román Riquelme, Estebán Cambiasso vagy Fabricio Coloccini) szerette volna átcsábítani őt.
Az El Parque azonban akkor az Argentinos Juniors fiókcsapata volt, márpedig Tévez világéletében a Boca Juniorsnak drukkolt, és rendszeresen ott volt a lelátón a "genovaiak" meccsein - és ezért nemet mondott Maddoni felkérésének. Bő egy évvel később aztán az edző ismét megkereste Tévezt, hogy elhívja őt az El Parquéhoz, és amikor a fiatal tehetség ismét visszautasította, cinkos mosollyal megjegyezte: "Az El Parque már a Boca Juniorshoz tartozik". Téveznek pedig több sem kellett, igent mondott a felkérésre, és így az El Parque futballistája lett, és nem sokkal később a Boca korosztályos csapataiban kergethette a labdát.