Ismét optimisták a dortmundi szurkolók

Kevesen gondolták volna, hogy az első két bajnoki elvesztése után alig egy hónappal ismét optimista lesz a hangulat a Borussia Dortmund háza táján, de a sárga-feketék szurkolói immár rendkívül pozitívan tekintenek a jövő felé. A csapat ugyanis a gyenge szezonrajt után egymás után három mérkőzést nyert, de ami talán még fontosabb, a klub három év után végre pozitív pénzügyi mérleget zárt, és a jelek szerint végleg kilábalt a nem is olyan régen még csőddel fenyegető financiális válságból.

• Nézze meg! - Huszti-gólpassz, Bielefeld-parádé

Az évtized elején még abszolút élcsapatnak számító, 2001-ben bajnokságot nyerő, egy évre rá pedig az UEFA-kupában döntőt játszó dortmundiak a túlzásba vitt játékosvásárlás és a pazarló gazdálkodás miatt kis híján csődbe mentek, és így ez elmúlt években elsősorban az anyagi helyzet rendezése volt a cél a klubnál.

A Borussia 2005-ben majd százmillió eurós adóssággal rendelkezett, így a költségcsökkentés mellett (amelynek következtében a dortmundiak sorra eladták a csillagászati fizetéssel rendelkező sztárjaikat, mint Éwerthon, Jan Koller vagy Tomás Rosicky) a Westfalen-stadion és a marketingjogok eladására volt szükség, hogy az egyesület ne menjen tönkre.

A valóban katasztrofális helyzethez képest a csapat a pályán nem is szerepelt olyan rosszul, hiszen kétszer is hetedik lett a tabellán, de a legutóbbi idény sportszakmai szempontokból nem sikerült valami jól: hiába tudott a klub végre nevesebb focistákat venni, az eredmények elmaradtak a várttól, és a BVB a szezon során kétszer is edzőt váltott.

Anyagi szempontból viszont a 2006-2007-es idény jobban nem is sikerülhetett volna, hiszen mint a klub vezetője, Hans-Joachim Watzke a múlt héten egy sajtótájékoztatón bejelentette, a pénzügyi évet a dortmundiak több mint tízmillió eurós nyereséggel zárták - az előző idényben a mérleg mínusz 3,9 millió eurót mutatott. A jegybevétel, a szponzoroktól befolyó összeg és a tévéközvetítési díjak is nőttek, de az is sok mindent elárul, hogy míg 2004-ben a játékosok fizetése összesen 57 millió euró volt, addig most ez az összeg "csupán" 25 millióra rúg. Watzke szerint, ha a csapatnak sikerülne kvalifikálnia magát a nemzetközi porondra, akkor az egyesület végleg egyenesbe jönne - de az európai kupaszereplést érő helyek elérése jelenleg még nem számít a közvetlen célkitűzések közé, a vezetőség szerint a BVB ezt a szintet csak egy-két év múlva érheti el.

Ezzel együtt persze egyáltalán nem bánkódnának, ha a BVB mégis ott lenne a Bundesliga élmezőnyében, de az első két forduló után úgy tűnt, hogy a visszafogott elvárások megfelelnek a realitásoknak. A klub a nyári erősítéseket tekintve meglehetősen gyorsan intézkedett, hiszen június elején már négy új focistája is volt Borussiának (Giovanni Federico, Diego Klimowicz, Jakub Blaszczykowski és Marc Ziegler), és nem sokkal később az ötödik is megérkezett az FC Basel horvát futballistája, Mladen Petric személyében.

A sportigazgató, Michael Zorc ekkor már csak egy középhátvédet keresett a Real Madridhoz távozott Christoph Metzelder helyére, de ez nem ment egyszerűen, hiszen az első számú kiszemeltek (Heiko Westermann, Jan Rozehnal és Vedran Corluka) mind nemet mondtak. Végül a Juventus FC veterán horvát focistája, Robert Kovac igazolt a dortmundiakhoz: mellette szólt hatalmas rutinja, és az is, hogy egyetlen eurót sem kellett fizetni érte.

Ez első fordulóban hazai pályán az újonc MSV Duisburg ellen rögtön négy új igazolás szerepelt a kezdők között: a védelem tengelyében ott volt Kovac, a középpálya jobb oldalán Blaszczykowski, Petric megkapta a karmesteri pálcát, Klimowicz pedig a csatársorban kapott helyet. A mérkőzésen azonban semmi sem jött össze a BVB-nek, a duisburgiak 3-1-re nyerni tudtak Dortmundban, a következő játéknapon pedig az ősi rivális FC Schalke 04 otthonában szenvedett súlyos vereséget az együttes.

Az Energie Cottbus elleni találkozón aztán Thomas Doll alaposan megváltoztatta a kezdő tizenegyet, részben kényszerű okokból, hiszen időközben a klub eladta a lengyel támadót, Euzebiusz Smolareket a Racing Santandernek, a kapus Roman Weidenfellert eltiltották, mivel állítólag rasszista megjegyzéseket tett a Schalke színesbőrű támadójára, Sebastian Kehl pedig megsérült. Csak Kovac maradt ki tehát gyenge teljesítménye miatt, a helyét a védelem tengelyében a saját nevelésű Markus Brzenska foglalta el. A középpályán maradt a rombusz-alakzat, de a védekező középpályás Tinga lett, irányítónak pedig Federicót tette meg a mester, Petricet feltolva a csatársorba.

A húzás maximálisan bejött, hiszen a Dortmund 3-0-ra legyőzte a cottbusiakat, és a következő két mérkőzésen is begyűjtötte a három pontot, ráadásul úgy, hogy még csak gólt sem kapott. Tény, hogy a három meccsből kettőt gyenge ellenfél ellen vívott az együttes (a jelek szerint az Energie Cottbusra és a Hansa Rostockra is a kiesés elleni küzdelem vár), de a Werder Bremen 3-0-s legyőzése már nagy fegyvertény volt, arról nem is beszélve, hogy a dortmundi közönség végre két magabiztos hazai győzelemnek örülhetett - az előző szezonban a pocsék hazai teljesítmény nagy problémát jelentett, és a hangulatot is alaposan elrontotta. Erre most nem lehet panasz, és miután az anyagi helyzet is bíztató, a klub háza táján mindenki optimista.