Luís Fabiano mindenesetre a szezon hátralévő részében tíz gólig jutott, a következő esztendőben pedig még eredményesebben futballozott. Rögtön az első fordulóban duplázott a Paysandú ellen, az alapszakaszt pedig 18 találattal zárta.
Klubja azonban hiába nyerte meg ötpontos előnnyel a pontvadászat első fázisát, a kiírás értelmében playoff következett, amelynek első fordulójában az alapszakaszt csak a nyolcadik helyen zárt Santos FC (soraiban Robinhóval és Diegóval) kettős győzelemmel kiverte az SPFC-t. Pedig Luís Fabiano a hazai visszavágón már a negyedik percben betalált, de a Santos fordítani tudott, és a csatárnak csak az a vigasz maradt, hogy 19 találatával megszerezte a gólkirályi címet, holtversenyben a Grémio futballistájával, Rodrigo Fabrival.
A klub drukkerei természetesen csalódottak voltak, ugyanakkor joggal érezhették, hogy 2003-ra egy valóban bombaerős csapatuk lehet, hiszen Luís Fabiano vagy éppen Kaká mellett olyan játékosok alkották az együttest, mint a kapus Rogério Ceni, a balhátvéd Gustavo Nery vagy a középpályás Fábio Simplício és Júlio Baptista.
A 2003-as állami pontvadászatban el is jutott a döntőig a csapat (Fabiano az odáig vezető úton hatszor talált be), de a fináléban a Corinthians kétszer is legyőzte 3-2-re az SPFC-t - pedig Luís Fabiano mindkét összecsapáson eredményes volt.
Majd az országos bajnokságban - gondolhatták a fanatikusok, de ez a számításuk sem jött be, hiszen az együttes "csak" harmadik lett, és ezen immár nem lehetett javítani, hiszen Brazíliában attól az esztendőtől kezdve vezették be az európai rendszert a pontvadászatban. Pedig Luís Fabianóra nem lehetett panasz, hiszen még az egy évvel korábbinál is jobb teljesítményt nyújtott, elvégre 34 bajnokin szerepelve 29 találatot ért el.