Az iskola után rögtön a helyi parkba ment, hogy a többi sráccal játszhasson, és mivel szinte mindig ő érkezett meg elsőként, így amíg egyedül volt, addig is dekázgatott, vagy éppen az ügyetlenebb lábát, a balt erősítette.
Utóbbi olyan jól sikerült, hogy hamarosan ballal is ugyanolyan jól lőtt, mint jobbal, amit egy teremtornán azzal demonstrált, hogy amikor egy ballábas kapáslövéssel telibe találta a kapufát, akkor az egész kapu eldőlt...
Az ificsapat egykori edzője, Horst Brüschke szerint Podolski és a labda elválaszthatatlanok voltak egymástól, a kis Lukas hóna alatt mindig ott volt a játékszer, és csak a foci érdekelte. Ez meg is látszott a tanulmányi eredményein, különösen német nyelvből kapott rossz jegyeket - ami érthető, hiszen otthon nem éppen a hochdeutschot beszélték, hanem a lengyelnek a sziléziai változatát (amelyről a nyelvészek a mai napig vitatkoznak, hogy külön nyelvnek avagy nyelvjárásnak számít).
A futball nyelvén azonban Podolski tökéletesen megértette magát, és 1996 februárjában egy korosztályos tornán fel is figyelt rá az 1. FC Köln egyik tehetségkutatója, Ralf Kritwig, aki próbajátékra hívta a Kecskésekhez Lukast - és ezt követően rögtön le is igazolták. A fiatal támadót a kölni korosztályos együttesnél kezdték el Poldinak becézni, mivel a csapatban több Lukas keresztnevű játékos is akadt.
Kölnben aztán meglehetősen gyorsan haladt előre a ranglétrán, ráadásul a korosztályos válogatottaknál is felfigyeltek rá, hiszen már 2001-ben, 16 esztendősen bemutatkozhatott az U17-es válogatottban. Egy évvel később a 17 éven aluli német gárda kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra, amit Németországban rendeztek, és a csapat egy csoportba került a magyar válogatottal.
A németek ezt a meccset 6-2-re nyerték meg, mégpedig Podolski nélkül, aki viszont az utolsó, Lengyelország elleni csoportmérkőzésen csereként beállva győztes gólt szerzett (csatártársa egyébként egy bizonyos Mario Gomez volt Stuttgartból). Ennek ellenére a franciák elleni negyeddöntőn nem küldték pályára, és a germánok, ha tizenegyesekkel is, de vereséget szenvedtek.