Az elég hamar kiderült, hogy az Arsenal FC nem lesz olyan rossz a 2007-2008-as pontvadászatban, mint arra sokan számítottak, és Thierry Henry eladása egyáltalán nem rázta meg a klubot, sőt, inkább jót tett a csapatnak.
Az Ágyúsok játékosai immár nem a legnagyobb sztártól várták a megoldást a pályán, és a megnőtt felelősség leginkább Francesc Fabregasnak tett jót, aki a csapatkapitánynak kinevezett francia középhátvéd, William Gallas mellett igazi vezéregyéniségként futballozott.
A londoni gárda pedig minden várakozást felülmúlva szerepelt: egészen november végéig veretlen maradt, és bár a Manchester United remeklésének köszönhetően a bajnokság elején összeszedett tetemes előny decemberre egy pontra csökkent, az Arsenal híveinek nem sok okuk lehetett a panaszra.
Karácsonykor ugyan a Portsmouth FC elleni gól nélküli döntetlen miatt az Ágyúsoknak át kellett adniuk a vezetést a Vörös Ördögöknek, de egy játéknappal később már megint ők álltak a Premier League tabellájának élén, köszönhetően annak, hogy a West Ham United legyőzte a manchesterieket, és azóta Fabregasék nem is engedték ki a kezükből az első helyet.
A differencia előbb nőtt, majd a legutóbbi fordulókat követően (amikor is az Arsenal a két birminghami gárda, a Birmingham City és az Aston Villa ellen egyaránt csak egy döntetlent ért el) megint egypontosra csökkent, de ezzel együtt továbbra is a londoniak a listavezetők. Márpedig ha valaki a nyáron azt mondta volna, hogy március elején pontelőnnyel vezetik majd az angol bajnokságot a Manchester United előtt, a harmadik helyezett Chelsea FC-vel szemben pedig hétegységnyi lesz a fórjuk, akkor alighanem minden Arsenal-drukker, és Arsene Wenger is beleegyezett volna.
Nem is beszélve arról, hogy a Bajnokok Ligájában is ott van a legjobb nyolc között a csapat, pedig ehhez a nyolcaddöntőben a címvédő AC Milant kellett búcsúztatnia... A milánói összecsapás két főhőse megint az a két futballista volt, akiket az Arsenal remeklésének első számú letéteményesének tartanak: Fabregas és Mathieu Flamini. Míg a spanyol középpályástól ez azért nem olyan nagy meglepetés, hiszen őt mindig is hatalmas tehetségnek tartották, de Flamini ilyen szintű teljesítménye még az Ágyúsok szurkolóinak többségét is meglepte.
A francia középpályás, akit a londoniak 2004 nyarán szereztek meg az Olympique Marseille-től (úgy, hogy a francia élvonalban előtte mindössze 14 mérkőzésen szerepelt) eddig a szezonig amolyan "fregoli-embernek" számított a csapatban, köszönhetően sokoldalúságának, és védekező középpályástól kezdve balhátvédig több poszton is megfordult. Most viszont alapembernek számít a középpályán, pedig a világbajnok brazil Gilberto Silvát kellett kiszorítania. Flamini személye biztonságot ad a többi középpályásnak, hiszen alaphelyzetben ebben a csapatrészben mellette azért sokkal támadóbb felfogású labdarúgók szerepelnek - gondoljunk csak Alekszandr Hlebre vagy Tomás Rosickyra.
Adebayor, Eboue és Fabregas a Milan kiverése után
Utóbbi futballista azonban az utóbbi mérkőzéseken sérülés miatt nem lépett pályára, ráadásul nem a cseh játékos az egyetlen hiányzó a csapatnál. A holland támadó, Robin van Persie még az ősszel dőlt ki a sorból, és a nyolcadik forduló óta mindössze egyetlen találkozón lépett pályára 21 perc erejéig. Ő az AC Milan ellen már ott volt a kispadon, és visszatérésére már csak azért is hatalmas szükség lehet, mert a csatárok közül a horvát Eduardo da Silva is súlyosan megsérült.
A nyáron a Dinamo Zagrebtől vett csatár a kezdeti nehézségek után a szezon második felére egyre jobb formába lendült, de a Birmingham City ellen lábtörést szenvedett (az esetről készült rémisztő fotók bejárták a világsajtót), és könnyen lehet, hogy idén már nem is léphet pályára.
Van Persie mellett egyébként hamarosan Rosicky, illetve a Milan elleni odavágón megsérült Kolo Touré is felépülhet, vagyis Wengernek ismét több választási alternatívája kínálkozik a kezdő tizenegy összeállításakor.
Erre pedig szükség is lehet, hiszen listavezetés ide, BL-továbbjutás oda, a szezonból még nagyon sok van hátra, és hiába szerepel most jól a gárda, ilyen előzmények után az idényt csak akkor lehet majd sikeresnek nevezni, ha sikerül begyűjteni valamilyen trófeát - ami már csak a bajnoki cím vagy a Bajnokok Ligája lehet.
A Wenger által sokat emlegetett "mentális erősség" azonban egyelőre nem hiányzik: a Milan ellen is a meccs hajrájában sikerült eldönteni a továbbjutás sorsát, arról nem is beszélve, hogy a bajnokságban eddig szerzett 57 találat közül 18-at az utolsó tíz percben ért el a gárda, ami kis híján a gólok egyharmadát jelenti.