- Elmúlt már az elveszített Eb-döntő miatt csalódottság?
- Az ilyen mérkőzéseken mindig a napi forma, illetve az egyéni klasszis dönt, és el kell ismernünk, hogy az adott napon jobb volt az ellenfél. Belőlünk egyszerűen hiányzott az erő, nem volt meg az a mentalitás, ami korábban jellemző volt ránk, amikor hátrányba kerültünk.
- Ebben az is közrejátszott, hogy néhány játékos nem volt tökéletes egészségi állapotban?
- Azok, kik pályára léptek, a torna során remekül ellátták a feladatukat, különben nem jutottunk volna el a döntőbe. De természetesen problémát jelentett, hogy nem mindenkinek volt ideális a felkészülése. Volt, aki sérülten érkezett, és akadt, aki csak közvetlenül az Eb előtt épült fel. A legfontosabb azonban az, hogy a német válogatott kiválóan szerepelt, és bizonyította, hogy ott van az európai élmezőnyben.
- Mivel magyarázza, hogy a Nationalelf nem mindig tudta teljesíteni az elvárásokat?
- Voltak egészen kiváló meccseink, elég, ha csak a portugálok elleni találkozóra gondolok. De nem szabad azt gondolni, hogy egy csapat az Eb minden mérkőzésen csúcsformában lesz, ilyen nagyon ritkán fordul elő. Az is igaz persze, hogy Ausztria és Törökország ellen a saját dolgunkat nehezítettük meg.
- Miért?
- Ezeken a mérkőzéseken a csapat érezte, hogy favoritnak számít, és rengeteg a veszítenivalója. Talán ez volt az oka annak, hogy nem ment úgy a játék, ahogy szerettük volna. De túlléptünk a nehézségeken, és így is nyerni tudtunk, márpedig ez a legfontosabb. Európa-bajnoki ezüstérmesek lettünk, és ennek mindenképpen örülni kell. Úgy gondolom, hogy a német labdarúgás jó irányba tart, és az elmúlt években szinte mindent kihoztunk a lehetőségeinkből.
- Sokkal pozitívabban hangzik a véleménye, mint közvetlenül az Eb után...
- Persze, hiszen az ezüstérem sikernek számít. Más csapatoknak, mint az olaszoknak, a franciáknak vagy a hollandoknak, egyénileg talán jobb játékosaik vannak, mégsem tudtak elénk kerülni. Csapatként mi sokkal előrébb járunk, mint ők.
- Mennyire tud fitt lenni egy ilyen rövid felkészülési időszak után?
- A Chelsea-nél én voltam az egyetlen, aki Eb-döntőt játszott, és ezért egy kicsivel több pihenőt kaptam, így a felkészülésem még rövidebb lett. Az edzéseken mindenben részt vettem, de az előkészületi mérkőzések közül csak egyszer játszottam, így aztán nem is lehetek százszázalékos állapotban.
- Luiz Felipe Scolari személyében új edzője van, és a klub egy világklasszis középpályást is igazolt, hiszen Deco Londonba szerződött. Megváltozott a szerepe a Chelsea-nél?
- Ezt még nem tudom pontosan, meglátjuk, hogyan alakul a szezon. Az biztos, hogy Deco érkezésével a középpályán még nagyobb lett a konkurencia. De biztos vagyok benne, hogy én is nagyon fontos része vagyok a csapatnak, és mindent megteszek, hogy olyan sok lehetőséget kapjak, mint tavasszal. Az már az előző szezonban is bebizonyosodott, hogy a jó szerepléshez bő keretre van szükség. Minden porondon a végső győzelem a célunk.
- De melyik élvez elsőbbséget: a bajnokság vagy a Bajnokok Ligája?
- Azok után, hogy a Manchester United kétszer egymás után is bajnok lett, a Premier League-nek megnőtt a jelentősége a számunkra. Nemzetközi szinten a klub stabilizálta magát, két elődöntő után legutóbb már a döntőbe jutott. A csapat folyamatosan magas színvonalon futballozik, és készen áll arra, hogy megnyerje a BL-t.
- Gondolja, hogy csökkenni fog a német labdarúgás lemaradása a vezető futballnagyhatalmakhoz képest?
- A döntő tényezőt a nemzetközi eredmények jelentik. A válogatott a legutóbbi világbajnokságon, illetve Európa-bajnokságon megmutatta, hogy a német foci előrelépett. A klubfutballban viszont az elmúlt években hiányoztak a jó eredmények, így aztán nem lehet azt mondani, hogy közelebb kerültünk volna Angliához, Spanyolországhoz vagy Olaszországhoz.