- Tavaly sérülés miatt ki kellett hagynia csapata BL-negyeddöntőjét. Milyen érzés volt a lelátóról nézni a Schalke 04 elleni találkozókat?
- Egész karrierem egyik legszomorúbb élménye volt. Senkinek sem kívánom, hogy hasonlót éljen át. Ráadásul tavaly többször is át kellett élnem ezt az érzést, ezért reagáltam olyan elkeseredetten, amikor megsérültem.
- Most már túltette magát az előző idény csalódásain?
- Szerencsére ez gyorsan ment, nem szoktam túl sokat foglalkozni a múlttal. A legfontosabb az volt a számomra, hogy új kihívások várnak rám és a klubra.
- Mit gondol, a Barca miért engedte el olyan könnyen Decót és Ronaldinhót?
- Mindketten hihetetlenül jó játékosok, és ezért úgy gondolom, hogy most is hiányoznak a csapatból. A Barcelona rengeteg trófeát nyert velük, és az elmúlt években elért sikerek nagy része az ő nevükhöz köthető.
- Milyen hatással volt a csapatra Ronaldinho távozása?
- A csapatot egyáltalán nem befolyásolta ez a klubcsere. A focistáknak nem szabad foglalkozniuk a külső körülményekkel, hanem arra kell törekedniük, hogy maximálisan alárendeljék magukat a csapatérdekeknek, és csak az eredmények számítanak. Ronaldinho nagyon sokat adott a klubnak, ezzel mindenki tisztában van, de időnként mindenkinek váltania kell, és Ronaldinho számára ennek tavaly jött el az ideje.
- Ronaldinho befolyásolta az ön fejlődését?
- Nagyon sokat segített, amikor felkerültem az első csapathoz. Ahogy a felnőttekkel edzettem, odajött hozzám, törődött velem, és segített a mindennapokban, illetve a keret többi tagjával való kapcsolatomban. Sohasem fogom elfelejteni neki azt a figyelmet, amit rám fordított. Az ilyen helyzetekben lehet felismerni az igazán nagyszerű embereket. A pályán pedig ő volt az egyik legjobb társ, akivel valaha is együtt játszhattam. Vele a csapatban minden könnyű volt.
- A fiatal sztárfocistákkal kapcsolatban sokat hallani arról, hogy gyakran nem tudnak ellenállni a népszerűségükből fakadó csábításoknak, az éjszakai életnek. Önnek hogy sikerült?
- Ebben a családom segített nagyon sokat, nekik köszönhetem, hogy két lábbal a földön maradtam. Nem érdekel, hogy a szurkolók mit mondanak, az egyetlen dolog, ami számít, az a pályán nyújtott teljesítmény. Egyébként pedig nyugodt ember vagyok, csendes életet élek.
- A Barcánál viszont vezéregyéniségnek számít. Hogyan viseli az ezzel járó felelősséget?
- Készen állok arra, hogy vállaljam a felelősséget, amit az edzők rám bíznak. Ilyen egyszerű az egész. Remélhetőleg sokat tudok hozzátenni a csapat teljesítményéhez, és sikerülhet a triplázás.
- Egy időben arról pletykáltak, hogy klikkek alakultak ki a Barca öltözőjében. Ebből mi az igazság?
- Röviden: semmi. A Barcelona öltözője ugyanolyan, mint minden futballcsapaté: vannak jobb és vannak rosszabb napok. A különbség annyi, hogy a legapróbb nézeteltérést is felnagyítja a média, mert a klub rendkívül népszerű világszerte, és nagyon sokat foglalkoznak vele. Nincsen olyan egyesület, ahol minden játékos ugyanolyan jó kapcsolatban lenne mindenkivel - csak a Barcánál erről mindenki tudomást szerez, mint mindenről, ami a klubnál zajlik.
- Jó néhány egyesület szeretné önt leigazolni. El tudja képzelni magát másik csapatban?
- A Barcelona nagyon fontos része az életemnek. Segítettek rajtam az életem fontos szakaszában, amikor egészségügyi problémáim voltak. A Barca fedezett fel, itt fejlődtem, itt lettem ismert játékos. Otthon érzem magam ennél a klubnál.
- Még mindig nagyon fiatal. Mit szeretne elérni karrierje során?
- A Barcelonával természetesen minden sorozatban nyerni szeretnék, amiben csak elindulunk - ez akár már idén összejöhet. És természetesen a válogatott színeiben is vannak elhódítandó trófeák: az U20-as csapattal már nyertem világbajnokságot, és ezt szeretném a felnőttek között is megtenni.
Forrás: Champions Magazine