- Hogyan lett önből kapus?
- A nagybátyám szintén profi futballista volt, innen a kötödésem a sportághoz. Már akkor is magasabb voltam a társaimnál, amikor elkezdtem focizni, így eleinte középhátvédként játszottam. Aztán egyszer, amikor kilencéves voltam, a kapusunk nem jött el egy meccsre, és az edző azt mondta: "Edwin, te vagy a legmagasabb, te fogsz védeni". Olyan jól ment a játék, hogy többet nem is engedtek ki a mezőnybe. Persze a döntésben az is közrejátszhatott, hogy középhátvédként nem voltam olyan ügyes.
- Amikor a Fulhamhez igazolt, az volt a célja, hogy ugródeszkakánt használja a csapatot egy nagyobb klubhoz?
- A Juventusból a Fulhambe igazolni valóban meglepő döntés lehetett, de ahhoz, hogy szerepelhessek a válogatottban, állandó játéklehetőségre volt szükségem, és a Fulham ehhez pont megfelelőnek tűnt. Az egyesületnek volt pénze, a Premier League-ben szerepelt, így aztán nem sokat gondolkoztam az ajánlaton. Aztán az első pár szezon után a klub fejlődése megrekedt, szóval azt gondoltam, hogy jó lenne váltani, és szerencsémre a Manchester United bejelentkezett értem.
- Hogyan megy a csapatnak Cristiano Ronaldo nélkül?
- Változtatni kellett a stílusunkon, mert az egyik legjobb játékosunk távozott. Természetesen minden jót kívántunk neki, és furcsa nélküle játszani, de a csapat ugyanúgy 11 főből áll, és a gólszerzés feladata sokkal jobban megoszlik. Wayne Rooney remekül kezdte a szezont, ráadásul olyan kiváló játékosokat igazoltunk, mint Antonio Valencia és Michael Owen, szóval csapatszinten pótoljuk, amit Cristiano egyéni teljesítménye jelentett.
- Marco van Basten dicsérte a szervezőkészségét, és igazi vezéregyéniségnek nevezte. Gondolja, hogy még mindig tud fejlődni?
- Azt hiszem, ebben az életkorban jobb már nem leszek, de elértem egy bizonyos szintet, és ezt elég jól sikerül őriznem a csapat segítségével. Egy kapus számára nagyon fontos, hogy a védelem megfelelő legyen, és a Manchester Unitednél ebben nincsen hiba, ennek is köszönhető, hogy olyan sok mérkőzést játszottunk kapott gól nélkül. Ez nem csak az én érdemem, hanem az egész csapaté.
- Visszavonult a válogatottól. Fel sem merült önben hogy a világbajnokság kedvéért visszatérjen a nemzeti csapatba?
- Ez a kérdés mindenkit érdekel, de jelenleg csak arra koncentrálok, hogy a Manchesterben jól játsszak, aztán majd meglátjuk, mi történik. A legutóbbi sérülésem után majd egy hónapon keresztül csak labda nélküli edzéseket végeztem, és úgy érzem, hogy az erőnlétem rendben van.
- Olyan híreket is lehetett hallani, hogy a szezon végén visszavonul. Ez igaz?
- Egyelőre semmi konkrétumot nem tudok erről mondani. Le kell ülnöm a klub vezetőivel tárgyalni, meghallgatni, hogy ők mit gondolnak, majd döntenem, hogy én mit akarok. Igyekszem mindent megtenni, hogy jó kondiban maradjak: odafigyelek az étkezésre, néha egy-egy pohár bort megengedek magamnak, de semmi többet. Ráadásul manapság a felkészülés sokkal alaposabb, mint régen, az orvosok jobban odafigyelnek a játékosokra, így hamarabb kiderül, ha valami probléma van.
- Melyik csatárt tiszteli a leginkább?
- Sokszor feltették már ezt a kérdést, és mindig nagyon nehéz rá válaszolni, mert minden mérkőzésre ugyanolyan alaposan készülök. Ronaldo, Crespo és Filippo Inzaghi sok gólt rúgott nekem, de ők mind különböző típusú futballisták. Említhetném még Drogbát és Fernando Torrest - nem tudok egyvalakit kiemelni.
- A tizenegyesekre külön is készül?
- Sokkal kevesebb büntetőt védtem ki, mint amennyit belőttek, szóval nincs semmi speciális receptem - ha lenne, akkor többet hárítottam volna. Igyekszem a lehető legtöbb információt beszerezni, de sokkal fontosabb, hogy az ellenfél miként fut neki a labdának. Abban a pillanatban kell döntenem - és reménykedni, hogy a labda arrafelé megy majd, amelyik irányba elindulok.
- Ki az a kapus, akit leginkább elismer?
- Azt hiszem, Iker Casillas. Még mindig fiatal, de már annyi mindent nyert: Bajnokok Ligáját, spanyol bajnoki címeket, ráadásul ő az Európa-bajnok spanyol válogatott csapatkapitánya.
- Mit gondol, mi Sir Alex Ferguson sikerének a titka?
- Azt hiszem, mindig megérzi a megfelelő pillanatot, amikor változtatni kell a csapaton, mikor van szükség új futballistákra. A legfontosabb azonban a lelkesedése, hogy még mindig éhes a sikerre. A labdarúgásban a győzni akarás számít, és ebben Sir Alex verhetetlen.
- És mi az ön terve a jövőre nézve?
- Mindig is az volt a felfogásom, hogy elsősorban a pályán nyújtott teljesítményemre koncentrálok, aztán meglátjuk, hogy milyen lehetőségek adódnak. Jelenleg csak a védés fontos a számomra, és ez olyan meghatározó része az életemnek, hogy elképzelhető: a visszavonulásom után is ezzel foglalkozom majd. A legkézenfekvőbb a kapusedzőség lenne, de erről csak később fogok dönteni.
Forrás: World Soccer
www.global-soccer.eu