Giggs ma már angol válogatott is lehetne

Ryan Giggs esetében sokszor felmerült, hogy ha nem walesi, hanem angol lett volna, sokat segíthetett volna az angol válogatotton. Az akkori szabályok értelmében azonban a klasszis balszélső csak Walest képviselhette felnőtt szinten - ma viszont már az angolokat is választhatná egy friss szabálymódosításnak köszönhetően.

Elméletileg egyszerű meghatározni, hogy egy labdarúgó melyik válogatottban szerepelhet: azt az országot erősíti, amelynek az állampolgára. Nagy-Britannia esetében azonban ennél bonyolultabb a helyzet, hiszen az Egyesült Királyság négy országrésze külön nemzeti tizeneggyel képviselteti magát - útlevél és állampolgárság szempontjából viszont nincsen különbség egy angol, északír, skót vagy walesi futballista között. Ez a négy szövetség megállapodást kötött (amit a FIFA is elfogadott), amely szerint csak olyan futballistákat vesznek figyelembe a válogatottnál, akik az adott országrészben szerepelt, illetve a felmenői között az előző két generációban volt olyan, aki megfelelő nemzetiségűnek vallotta magát.

Más európai országokban az állampolgárság megszerzése elég ahhoz, hogy valaki válogatott lehessen. A honosításra egyre több példa akad, azonban britek ebből a szempontból is hagyománytisztelők, nem tartják sportszerűnek ezt. Mindez tavaly derült ki, amikor a skót válogatottnál felmerült a Rangers spanyol csatára, Nacho Novo meghívása. A támadó 2001 óta él Skóciában, vagyis jogosult a brit útlevélre, és a FIFA szabályai alapján, ha ilyennel rendelkezik (és nem játszott más ország válogatottjában), akkor minden további nélkül felhúzhatja a címeres mezt. Mivel a skótok nem bővelkednek gólerős támadókban, így a szövetségi kapitány, George Burley szerette volna Novót meghívni, azonban a skót szövetség elnöke, Gordon Smith kijelentette: csak vérségi kötelék alapján válogatnak - azaz nem honosítanak.

A helyzet azonban nemrégiben tovább bonyolódott, hiszen a szabályozás még mindig nem teljes. A skót Hearts középpályása, Andrew Driver ugyan angol családban született Oldham városában, de már nagyon fiatalon Edinburgh-ba költözött, így Driver Skóciában kezdett el futballozni. Már tizenévesen a Hearts játékosa lett, és már közel 100 bajnokin szerepelt a csapatban, sőt korábban pályára lépett a skót iskolaválogatottban is - hiszen tanulmányait is Skóciában folytatta. Felnőttként azonban csak az angol mezt viselhetné, annak ellenére, hogy skótnak tartja magát.

Éppen ezért a Skót Labdarúgó Szövetség (SFA) felvetette, hogy változtatni kellene a szabályokon. A skótok úgy vélték, hogy a vérségi kötelék mellett annak is lehetővé kellene tenni az adott brit országrész válogatottjában való szereplést, aki legalább öt éven keresztül járt iskolában (16 éves kora előtt) a megfelelő tagállamban. Az északírek és a walesiek maximálisan támogatták a javaslatot, így aztán a britek felterjesztették az ötletet a FIFA elé, amely igent mondott a tervezetre. Mindez ezt jelenti, hogy 2009 októberétől az a brit állampolgár, akinek ugyan nincsenek skót felmenői, de gyermekkorától kezdve Skóciában él, és skótnak tekinti magát, játszhat a válogatottban.

A szabálymódosításnak köszönhetően tehát Driver (aki időközben egyszer pályára lépett az angol U21-es válogatottban) immár maga döntheti el, hogy melyik nemzeti csapatban szeretne játszani: a skótban vagy az angolban. Mivel utóbbinál aligha merül fel a neve, így aztán amennyiben a skót szövetségi kapitány, George Burley meghívót küld neki (a szakvezető többször is utalt rá, hogy ha lehetősége lesz, megteszi), akkor alighanem igent mond.

De nem ő az egyetlen, aki előtt új lehetőségek nyíltak meg a szabálymódosítás miatt. A skót St. Mirren középpályása, Andy Dorman is végre pályára léphet Wales színeiben. Ő ugyanis angol családban született Chester városában, de Walesben nőtt fel, walesinek tartja magát - ami eddig kevés volt ahhoz, hogy játszhasson a válogatottban. Immár viszont elhárult az akadály, és John Toshack meg is hívta a skótok elleni barátságos mérkőzésre, igaz, nem küldte pályára. A Stoke City védője, Ryan Shawcross is csak az angol válogatottban játszhatott eddig (az U21-es csapatban többször is pályára lépett), hiszen Angliában született, de világéletében Walesben élt, ott is tanult, walesi iskolaválogatott is volt - és immár walesi nagyválogatott is lehet.

Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történt volna, ha ezt a szabálymódosítást régebben hozzák meg. Itt van például Ryan Giggs esete: a Manchester United sztárja cardiffi születésű, walesi válogatott - pedig gyermekkora óta Angliában élt, sőt, az angol iskolaválogatottban szerepelt is. Annak idején sokszor emlegették, hogy vele az angolok sokkal ütőképesebb gárdát állíthattak volna ki - nos, ma már Giggs választhatna a két válogatott között. Más kérdés, hogy ő mindig hangsúlyozta: walesinek tekinti magát, és soha nem merült fel benne, hogy az angol csapatban is játszhatna. De említhetnénk Michael Owent is, aki viszont fordított helyzetben volt: angolként lett világklasszis, noha Walesben nőtt fel. Igaz, Angliában született, ami sok Walesben élőre igaz, hiszen az országrész északi megyéiben gyakran előfordul, hogy a legközelebbi kórház már a "határ" másik oldalán, azaz Angliában van.

www.global-soccer.eu