A hét végén játszott Werder Bremen-Bayer Leverkusen Bundesliga-mérkőzés alatt a kamerák a szokottnál is gyakrabban mutatták a vendégek kispadját, és a fotósok nagy része sem valamelyik kapu mögött, hanem inkább az oldalvonalnál helyezkedett.
A vendégek középpályásának, Michael Ballacknak volt köszönhető, akit csak csereként neveztek, majd az 50. percben elküldték ugyan melegíteni, de pályára nem léphetett. Az elmúlt évtized egyik legjobb német futballistája gyakorlatilag számkivetettnek számít Leverkusenben, és a klub vezetősége az elmúlt hetekben kategorikusan kijelentette: a Ballack-projekt kudarcot vallott.
Egy sérüléssel kezdődött minden
Pedig alig több mint másfél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy Ballack karrierje csúcsán van. Alapember volt a bajnokságot nyert Chelsea-ben, és egyben ő volt a dél-afrikai vb egyik esélyesének számító német válogatott csapatkapitánya. 2010. május 15-én azonban minden megváltozott: a londoniak az FA-kupa döntőjében a Portsmouth ellen játszottak, amelynek középpályása, Kevin-Prince Boateng brutálisan beleszállt Ballackba.
Ballack olyan súlyosan megsérült, hogy ki kellett hagynia a vébét, amelyen aztán a megfiatalított német válogatott fantasztikusan szerepelt, bronzérmes lett, a csapatkapitányi karszalagot pedig Philipp Lahm kapta, aki aztán nem is akarta visszaadni.
Igaz, ez a vita később okafogyottá vált, hiszen a szövetségi kapitány, Joachim Löw úgy döntött, hogy a továbbiakban nem számít Ballackra, még ha ezt hivatalosan nem is mondta ki, egyszerűen csak nem hívta be a keretbe. Ráadásul időközben a Chelsea bejelentette, hogy nem kínál neki új szerződést, így a középpályás ingyen igazolhatóvá vált, és visszatért a Leverkusenbe, ahol 1999 és 2002 között játszott. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy szépen fejezze be karrierjét, elvégre 34 évesen már erre is gondolnia kellett.
Az elmaradt kézfogás
A kupadöntőben összeszedett sérülés azonban nem gyógyult könnyen, és emiatt az előző szezonban Ballack csupán 17 bajnokin szerepelt. A Leverkusen így is ezüstérmes lett, de a Bayer vezetőségének egyre inkább kezdett nyűg lenni a túlságosan is nagy egóval rendelkező egykori klasszis. Teljesítményére nem lehetett panasz (ősszel kilenc bajnokin két gólt ért el, és kétszer talált be a BL-ben is, a Kicker osztályzatai alapján pedig a csapat erősségei közé tartozott), azonban a pletykák szerint az öltözőben már nem tartozott a kedvelt játékosok közé.
A tavaszi nyitány után pedig szinte nyílt kenyértörésig fajultak az események. A Mainz elleni hazai bajnokin az edző, Robin Dutt 2-2-es állásnál, a 60. percben lecserélte Ballackot, aki a levonulásakor nem volt hajlandó kezet fogni vele. A Leverkusen végül 3-2-re megnyerte a meccset, de a összefoglalókban nem ez volt a fő téma, hanem Ballack viselkedése. A következő napokban a klub sportigazgatója, Rudi Völler, illetve az ügyvezető, Wolfgang Holzhäuser állítólag arra kérte Ballackot, hogy adjon interjút valamelyik napilapnak, amelyben tisztázza az ügyet, és elmondja, hogy csak félreértésről van szó, remek a viszonya a szakvezetővel. Ő azonban nemet mondott, mire az egyesület ellentámadásba ment át.
Bűnbak vagy áldozat?
A Kölner Express január 27-i számában Holzhäuser adott interjút, amelyben kijelentette: "Be kell látnunk, hogy azok az elvárások, amelyekkel 20 hónappal ezelőtt Ballackot leigazoltuk, nem valósultak meg. A Ballack-projekt nem vált be." Egy nappal később pedig a dpa hírügynökségnek így fogalmazott: "Michael nem jó úton jár, elérte azt a pontot, ahol sem én, sem Rudi Völler nem tudunk neki segíteni, és csak saját magának árt."
A Leverkusen annak idején azzal a céllal is szerződtette a középpályást, hogy a klub, illteve a főszponzor, a Bayer gyógyszergyár arca lesz. A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint a játékos évi hatmillió eurós fizetésének nagy részét a konszern állja, amely az egyik leányvállalata számára egy reklámkampányt is tervezett Ballack köré. A promóciós fotók el is készültek, ám felhasználni már aligha fogják őket.
A játékos menedzsere, Michael Becker szerint mindössze arról van szó, hogy a csapat vártnál gyengébb szereplése miatt (a Leverkusen 19 forduló után csak a hatodik) Ballackot kiáltották ki bűnbaknak. "Olcsó trükkről van szó, hogy eltereljék a figyelmet az edző, Robin Dutt gyengeségéről" - mondta Becker. Maga a játékos nem nyilatkozott, viszont elutazott a csapattal a brémai mérkőzésre, pedig a Kölner Express információi szerint felajánlották neki, hogy maradjon otthon, mivel úgysem fogják becserélni.
Nem kellett a búcsúmeccs
Ballack túlzott büszkesége a magyarázata a válogatottól való furcsa búcsúnak is. Miután a 2010-es vébén kiderült, hogy a fiatal generáció nélküle is sikeres, Völler és Holzhäuser állítólag rábeszélte Joachim Löwöt, illetve a német szövetséget (DFB), hogy biztosítanak méltó búcsúztatást Ballack számára.
A középpályás, aki a 2002-es vébén Oliver Kahnnal közösen bevitte a nemzeti csapatot a döntőbe, jelenleg 98 válogatottságnál áll, és a DFB felkínálta neki, hogy pályára küldi egy barátságos meccsen, hogy a 2011 augusztusában rendezendő, Brazília elleni találkozón ünnepelhesse 100. meccsét - Ballack azonban nem kért a dologból.
Maga Holzhäuser így emlékszik vissza: "Mindent megtettem, hogy összejöjjön a 100. válogatottsága, két alkalommal is személyesen beszéltem a szövetség elnökével, Theo Zwanzigerrel, amire Ballack azt mondta, hogy magánügy."
Sokan azt gondolták, hogy a Leverkusen még januárban megválik a középpályástól, az angol pletykalapok rögtön le is csaptak a hírre, és hírbe hozták a Manchester Uniteddal, aminek valószínűleg semmilyen valóságalapja nem volt. Dutt nem zárta ki, hogy a továbbiakban szerepeltesse Ballackot, mint elmondta: "Ami a klub és közte zajlik, az nem az én dolgom", azonban azt is hozzátette, tisztában van azzal, hogy Ballack nélkül sokkal nyugodtabb a csapata élete. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a 35 éves középpályás a márciusban rajtoló MLS-be igazol - de azért a februári, FC Barcelona elleni BL-párviadalt még megvárja. Hátha mégis sikerül méltóképpen búcsúznia.