Grúzia most jobban akarja nálunk a foci-Eb-t

Másfél hónapja van az Európai Labdarúgó-szövetség tagországainak arra, hogy eldöntsék, harcba szállnak-e a 2020-as Európa-bajnokság rendezéséért. Magyarország az elmúlt tizenöt évben már három pályázatot elbukott, és egyelőre nincs döntés arról, hogy negyedszer is megpróbálja-e. A két éve társrendezőnek felajánlkozó románok ma már inkább a bolgárokkal állnának össze, de az is lehet, hogy nyolc év múlva három házigazdája lesz az Eb-nek.

A múlt héten Isztambulban ülésezett az UEFA végrehajtó bizottsága, ahol egyebek mellett meghatározta, hogy mik a feltételei a 2020-as Európa-bajnokságra való pályázásnak. Az UEFA mind az 53 tagállamának elküldte a részletes dokumentumot, az országos szövetségeknek május 15-ig kell jelezniük rendezési szándékukat.

A törökök máris lecsaptak

A dokumentumban szereplő feltételeket nem hozták nyilvánosságra, de valószínűleg nem különböznek sokban a 2016-os Eb rendezéséhez szükséges követelményektől, mivel akárcsak négy év múlva, 2020-ban is már 24 válogatott alkotja majd a mezőnyt.

Ennek megfelelően a 2016-os tornára benyújtott pályázatoknak minimum kilenc stadiont kellett tartalmazniuk, amelyek között legalább két 50 ezresnek, három 40 ezresnek és négy 30 ezresnek kell lenni. A 2016-os Eb házigazdái, a franciák ezt túl is teljesítették, náluk tíz stadion szerepelt, azonban az 53 UEFA-tagország közül a többség nem tudja teljesíteni ezeket a feltételeket - igaz, a közös rendezés is opció lehet.

Egyetlen ország - egyelőre nem hivatalosan - máris jelentkezett. A török miniszterelnök, Tayyip Erdogan két nappal a végrehajtó bizottság ülése után, az UEFA isztambuli kongresszusának nyitó beszédében kijelentette, hogy Törökország pályázni fog.

A törökök már 2016-ban is kandidáltak, és csak egyetlen szavazattal maradtak le a franciáktól. Ugyanakkor sokak szerint Erdogan kijelentése öngól, mert Isztambul a 2020-as olimpia rendezését is megpályázta, márpedig annak gyakorlatilag semmi esélye sincsen, hogy megkapja mind a kettőt.

Újraegyesítés a foci által

A törökökön kívül az isztambuli kongresszus óta egyetlen ország sem jelezte, hogy pályázna a rendezésre, korábban viszont több helyről is érkezett jelzés arra, hogy szívesen lenne házigazda. A március elején a német szövetség élére megválasztott Wolfgang Niersbach például egy nyilatkozatában utalt arra, hogy Németország megpályázhatja a 2020-as vagy a 2024-es Eb-t, és a német futball véleményformáló alakja, Franz Beckenbauer is így fogalmazott: "A 2006-os vébé tapasztalata alapján el tudom képzelni, hogy Németország megpályázza a 2020-as tornát, elvégre utoljára 1988-ban rendeztünk Eb-t".

Nyugat-Európából még Belgium és Hollandia pályázhat. A két ország közösen szerette volna megrendezni a 2018-as vébét, azonban erről lecsúsztak, Európa-bajnokságot viszont már rendeztek együtt, így a 2020-as Eb-re külön futnának neki.

E három ország mellett eddig még csak közös pályázatok lehetősége merült fel. Az UEFA úgy fogalmazott a 2016-as torna pályázatának feltételeiről szóló dokumentumban, hogy két szövetség pályázhat együtt, és különleges esetben ennél több nemzet közös kandidálását is elfogadják. Ilyenre eddig nem volt példa, most viszont lehet, mert a Deutsche Welle szerint három volt jugoszláv állam is közösködne: Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia úgy véli, hogy ez segíthet enyhíteni a nemzetek közötti ellentéteket.

Felmerült az is, hogy Wales, Skócia és Írország is közösen pályázhat, és ott vannak még a lehetséges dupla rendezők is: a cseh szövetség elnöke, Pavel Mokry többször is felvetette, hogy egy cseh-szlovák rendezésű Európa-bajnokság nagy álma, míg Grúzia elnöke, Mihail Szaakasvili március elején beszélt arról, hogy az ország Azerbajdzsánnal közösen pályázna.

A puhatolózás már megkezdődött

Nekünk nem osztottak lapot

A román szövetség elnöke, Mircea Sandu még 2010 szeptemberében tartott egy sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, hogy Románia szeretné megpályázni a 2020-as vagy a 2024-es Eb-t, mégpedig Magyarországgal közösen. Ennél tovább azóta sem jutott a dolog, ráadásul a románok azóta inkább a bolgárokkal közösködnének, nemrégiben a bolgár szövetség elnöke, Boriszlav Mihajlov utalt arra, hogy a két ország együtt pályázná meg a Európa-bajnokság rendezését. Lehet, hogy a románok azért visszakoztak, mert Magyarországnak eddig nem volt sok szerencséje az Eb-pályázatokkal, hiszen háromszor is lecsúszott a rendezésről.

Először a 2004-es tornát szerettük volna megrendezni, mégpedig Ausztriával közösen. Ugyan 1998 szeptemberében az akkori gazdasági miniszter, Chikán Attila úgy vélte, hogy a rendezés gazdasági racionalitása megkérdőjelezhető, a pályázat megkapta a szükséges kormánygaranciát, amely 40-50 milliárd forintról szólt. 1999 októberében azonban az UEFA inkább Portugáliát választotta, és bár a további sorrendet nem hozták nyilvánosságra, de a másodikok a spanyolok voltak, mivel ők lettek volna a beugrók, ha a portugálok valami okból visszalépnek.

Négy évvel később már egyedül szerettünk volna Eb-t rendezni, az akkori ifjúsági és sportminiszter, Deutsch Tamás így indokolta a döntést: "A kontinensviadal megrendezése óriási hatással lenne a magyar sportra és az infrastrukturális fejlesztésekre".

Ekkor álltunk a legközelebb ahhoz, hogy megkapjuk a rendezést, hiszen a végső döntés során állítólag mindössze egyetlen szavazattal maradtunk le Ausztria és Svájc pályázata mögött. Az MLSZ akkori elnöke, Bozóky Imre nagyon csalódott volt, kijelentette: ez volt az utolsó esélyünk az Eb-rendezésre. De azért harmadszorra is nekifutottunk, mégpedig Horvátországgal közösen, az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette: "Magyarország megmutathatja önmagát Európának egy ilyen eseményen, és ezzel talán a hazai futball fejlődése is nagy lökést kap". Amikor a pályázat a második helyen jutott át az első körön, mindenki nagyon optimista volt, az utolsó három versenyben maradt pályázat közül viszont egyetlen voksot sem kaptunk.

Mészöly Kálmán nehezen viselte a döntést

Az MLSZ-ben még nem tudják

Megkérdeztük az MLSZ-t, tervezi-e a 2020-as Eb megpályázását, ám mint a szövetség jogi- és sajtóirodájának vezetőjétől megtudtuk, erről még nem született döntés. "Az MLSZ hosszútávú stratégiai tervében szerepel, hogy több nagy világeseményt, akár Eb-t, akár Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája-döntőt rendezzen. Ennek egyik jelentős mérföldköve, hogy elnyertük a 2014-es U19-es Eb-t, még ha egy utánpótlás és egy felnőtt esemény megrendezése között hatalmas is a különbség" - mondta Borbély Zoltán.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy nem bontják le a régi Puskás-stadiont, hanem egy újat építenek, amely a korábban tervezetthez képest nem 45, hanem 65 ezer férőhelyes lesz. Ez azonban még mindig csak egy Eb-meccsekre alkalmas létesítmény lenne, hiszen azokhoz legalább 30 ezer férőhelyes stadionok kellenek, ám jelenleg az új ferencvárosi stadiont is csak 22 ezer, a debrecenit pedig 20 ezer férőhelyesre tervezik.

A kormánynak és az MLSZ-nek mindenesetre másfél hónapja van, hogy jelezze esetleges Eb-rendezési szándékát.