A magyar válogatott tagjai csak nézők lehetnek a nyári Eb-n, ahogy 1986 óta az összes világversenyen. Egervári Sándor csapata harmadik lett a selejtezőcsoportjában Hollandia és Svédország mögött, 19 pontot szerzett, ami az elmúlt évek eredményeit tekintve kifejezetten jó teljesítmény, ráadásul a svédeket hazai pályán le is győzte. Mindezek ellenére is meglepő Sousa kijelentése, miszerint az egyéni képességeket tekintve a magyar válogatott kerete jobb a svédnél.
Háromszor annyi meccs
Sousa állításával nehéz mit kezdeni, túlságosan is általánosan fogalmaz: az egyéni képességek kifejezés sok mindent takarhat, nem túl megfogható fogalom. A két válogatott tagjai ugyanakkor több szempontból összehasonlíthatóak, ebből pedig a svédek jönnek ki győztesen. Válogatottjukban 23-an léptek pályára a selejtezőkben, közülük nyolcan az öt legrangosabb európai bajnokság valamelyikében játszanak. Ugyanez a szám a magyar csapatnál hat, vagyis a különbség nem tűnik soknak, csakhogy a nyolc svéd az előző idényben összesen 196 bajnokin lépett pályára, míg a hat magyar csak 59-en. A Bajnokok Ligáját tekintve még rosszabb a helyzet: a svéd válogatott tagjainak a lábában a 2011-2012-es idényben összesen 29 BL-meccs volt, a magyarokéban egy sem.
Ibrahimovicék BL-rutinban 29-0-ra verik a magyarokat
Persze nem csak a topligákban van élet, de az európai második vonalban is több svéd válogatott játszik, mint magyar. A topligák mellett a portugál, a görög, az orosz, a holland, az ukrán és a görög bajnokság tartozik az élmezőnyhöz az UEFA ranglistáján. Az Eb-selejtezőkön pályára lépett magyarok közül öten játszanak ezen bajnokságok valamelyikében, a svédeknél ugyanez a szám hat, de az aktuális idényben lejátszott meccsek számában ismét csak sokkal nagyobb a különbség: 176-67 a svédek javára.
A keret otthon szereplő tagjaival sem lehet takarózni: a svéd bajnokság (24.) előrébb található az UEFA ranglistáján, mint a magyar (29.). De nézhetjük a labdarúgók piaci értékét is: a mértékadónak tartott Transfermarkt.de szerint a bővebb svéd keretben hat játékos értéke haladja meg az ötmillió eurót, míg nálunk csak Dzsudzsák Balázsé és Juhász Rolandé. Ráadásul a svédeknél a 42 felsorolt játékos közül csak ötöt taksálnak egymillió eurónál kevesebbre, addig nálunk a harmincháromból tizenhatot.
Ligaválogatott a bajnoki szünetben
A magyar focit ismerőknek aligha kétséges, hogy Sousa megjegyzése inkább Egervárinak szólt, a két edző ugyanis nincs jó viszonyban. Az ilyen típusú rivalizálás a szövetségi kapitány és egy klubedző között külföldön kifejezetten ritka, inkább a klubok kerülnek konfliktusba a szövetségi kapitánnyal. Valószínűleg az sem elsősorban Paulo Sousán múlt, hogy a Videoton nem engedte el a ligaválogatott összetartására a játékosait: a fehérváriakra nagyon fontos rangadó vár a Győrrel, amelyből szintén nem érkeztek játékosok a ligaválogatottba, míg áprilisban a Debrecen állt elő hasonló kéréssel.
Sousának a bajnoki szereplés okkal fontosabb
Külföldön a hasonló ligaválogatott teljességgel ismeretlen, ha össze is állítanak egy ilyen csapatot, semmiképpen nem az idény közben teszik. A skandináv országokban immár rendszeressé vált, hogy az év elején, amikor a bajnokságok szünetelnek, az otthon szereplőkből összeállítanak egy együttest, amely A-válogatottként játszik barátságos meccseket, többnyire Észak-Amerikában, esetleg Ázsiában. A finnek például január 22-én Trinidad és Tobago ellen léptek pályára, de a keretben csak olyan labdarúgók voltak, akik otthon, Svédországban, esetleg Norvégiában játszanak. A svédek az év elején a Közel-Keleten jártak, ahol Bahrein és a katari U23-as válogatott ellen játszottak csupa otthon szereplő focistával, akiket így a szövetségi kapitány játék közben nézhetett meg, és a klubedzőkkel sem került konfliktusba.