Sikerült háttérbe szorítani az egókat a Bayernnél

Utoljára a kilencvenes évek közepén fordult elő, hogy a Bayern München két évig nem nyert semmit. A bajorok most hatalmas költekezéssel igyekeztek lezárni a rossz szériát, Jupp Heynckes pedig elővette az Ottmar Hitzfeld által tökélyre fejlesztett rotációs szisztémát, így mindenki versenyhelyzetbe került. A módszer eddig bevált, a Bayern hétből hetet nyert a Bundesligában, a babonás dortmundiak mégis dörzsölik a tenyerüket.

A hetedik ellenfél sem okozott túl sok gondot a Bayern Münchennek a Bundesligában, a Hoffenheim elleni 2-0 azt jelenti, hogy a bajorok továbbra is százszázalékosak. A klub az előző két idényben egyaránt a Borussia Dortmund mögé szorult, így a nyáron rengeteget költött játékosvásárlásra, hogy visszahódítsa az aranyérmet.

Két év trófea nélkül

Utoljára 1994 és 1996 között fordult elő a Bayern Münchennel, hogy két év alatt egyszer sem tudott bajnoki címet szerezni, azóta a bajorok minimum kétévente nyertek egy aranyérmet a Bundesligában. Az elmúlt két szezonban azonban egyaránt a Borussia Dortmund ünnepelhetett, ráadásul a müncheniek a többi sorozatban is trófea nélkül maradtak - a Bajnokok Ligájában és a német kupában is a döntőben buktak el.

Egy ilyen sorozat elfogadhatatlan a klubnál, ahol a megszokott módon reagáltak a kudarcokra: komoly erősítésbe kezdtek, viszont valamivel tudatosabban tették, mint a korábbi években. A Bayern ugyanis minden csapatrészbe megpróbált igazolni annak érdekében, hogy egy rendkívül versenyképes keretet alakítson ki.

Ugyan távozott néhány kiegészítő ember, mint Danijel Pranjic vagy Ivica Olic, de bennük Heynckes amúgy sem nagyon bízott. Az érkezők viszont egytől egyig olyanok voltak, akik valódi versenyhelyzetet teremtettek. A védelembe a brazil Dante jött a Borussia Mönchengladbachtól, a csatársorba a wolfsburgi Mario Mandzukic és a brémai Claudio Pizarro, a középpályára pedig előbb Xherdan Shaqiri az FC Baseltől, majd végül, a folyamat mintegy megkoronázásaként az Athletic Bilbao világ- és Európa-bajnoka, Javi Martínez.

Működik a rotáció

Martinezért ráadásul klubrekordot érő összeget, 40 millió eurót fizettek, és így a teljes nyári kiadás elérte a 70 millió eurót - márpedig ennél többet csak a Paris Saint-Germain, a Chelsea és a Zenit Szankt-Petyerszburg költött a nyáron. Heynckes pedig eddig maximálisan kihasználta a keret adta lehetőségeket: a védelemben nem variált, minden mérkőzésen a Lahm-Boateng-Dante-Badstuber négyes szerepelt, előrébb azonban meccsről meccsre változtatott az összeállításon.

A Bayern 4-2-3-1-es rendszerben játszik, és a középpályán található öt helyre Heynckes kilenc klasszisból tud választani. Mindezidáig egyszer sem fordult elő, hogy két egymást követő meccsen ugyanaz maradt volna az összeállítás. A münchenieknél egykoron Ottmar Hitzfeld által tökélyre fejlesztett rotációs szisztéma eddig mindenesetre remekül működik, hiszen a bajnokságban százszázalékosak, és ugyan óriási meglepetésre kikaptak a Bajnokok Ligájában a BATE Boriszovtól, de ez egyelőre csak pillanatnyi botlásnak tűnik.

Heynckes átvette a Hitzfeldnél már bevált szisztémát

Viszont a rotáció a jelek szerint kihozza a maximumot a focistákból, akik a korábbi évekkel ellentétben egyáltalán nem lehetnek biztosak a helyükben. A játékosok tisztában vannak azzal, hogy ha nem megfelelően teljesítenek, akkor van kit berakni a helyükre. "Mindenkinek naponta bizonyítania kell, és ennél jobb motivációs tényező nem is létezik" - mondta a csapatkapitány Philipp Lahm, Thomas Müller pedig így fogalmazott: "A motiváció nagyobb, a terhelés viszont kisebb. Mindenki tudja, hogy nem pótolhatatlan, és a játékosok állandó teljesítménykényszer alatt vannak".

A hét Bayern-győzelem a Dortmundnak jó előjel

Heyckes maga sem titkolta, hogy alkalmazni fogja a rotációs szisztémát. "Rendkívül bő a keretünk, és időnként mindenkinek le kell ülni a kispadra, háttérbe szorítva az egóját. Senkinek sem tartozok magyarázattal, hogy miért került a cserék közé. A rotációt úgy fogom alkalmazni, hogy jól működjön az egész szezon során" - jelentette ki.

De nem csak az állandó versenyhelyzet teszi szinte lehetetlenné, hogy a Bayern elkényelmesedjen, hiszen a nyáron kinevezett sportigazgató, Matthias Sammer még a győztes meccsek után is képes kritizálni. Sammer híres arról, hogy sohasem rejti véka alá véleményét, és a Werder Bremen elleni 2-0 után például azt mondta: "A jó szezonrajt semmit sem jelent, vigyáznunk kell, nehogy elbízzuk magunkat a sok dicséret miatt".

Sammer előbb kritizált, majd belátta, jobb a békesség

Mindez persze nem tetszett Heynckesnek, aki szerint nem szabad a nyilvánosság elé vinné az ilyen kritikát. A következő, Hoffenheim elleni bajnokin viszont Sammer demonstratív módon leült a kispadra, és látványosan együtt örült az edzővel a góloknak, mintegy jelezve, hogy teljes az összhang, nincsen semmiféle belső konfliktus. A sorozatban hetedik bajnoki győzelemmel mindenesetre a Bayern beállította a Bundesliga-csúcsot, azonban a tökéletes szezonrajt egyáltalán nem jó ómen a német élvonalban.

Eddig ugyanis háromszor fordult elő, hogy egy csapat megnyerte az első hét meccsét: az 1995-96-os évadban a Bayern, a 2001-2002-es idényben a Kaiserslautern, a 2010-11-es szezonban pedig a Mainz kezdte így a bajnokságot, azonban egyikük sem lett bajnok - ráadásul mindegyik esetben a Borussia Dortmund végzett az élen.

www.globalsoccerapp.com