A meccs, amely önálló életet él

Két önmagát kereső klub találkozik a vasárnap az európai foci egyik legnagyobb rangadóján, a Milan-Inter meccsen. Az Inter kísérletezése egyelőre sokkal eredményesebb, a Milan nemcsak a legjobb játékosairól mondott le a nyáron, de egyelőre úgy tűnik, hogy az Interrel végrehajtott csatárcserére is ráfarag. Ugyanekkor ez a mérkőzés, amelyen bármi megtörténhet.

Egy éve ezelőtt valószínűleg kevesen gondolták, hogy a mostani milánói rangadó előtt egyik fél sem számít majd bajnokesélyesnek, hiszen 2011-ben az AC Milan, előtte pedig öt éven keresztül az Inter végzett az élen a Serie A-ban. A Juventus azóta mindkét csapatot lekörözte, nemcsak a legutóbbi bajnokságot nyerte meg, de a nyáron rengeteg pénzből tovább erősítette a keretét, hogy versenyképes legyenek a Bajnokok Ligájában is.

A Milan és az Inter eközben próbálja végrehajtani a régóta érő generációváltást, mindkét egyesület igyekezett megválni a sokat kereső, ám kiöregedőben lévő játékosaitól. A Milan még a pályafutásuk csúcsán lévő kulcsembereit - Zlatan Ibrahimovicot és Thiago Silvát - is eladta, és mindez meg is látszik a teljesítményén. A csapat eddigi hat bajnokijából csak kettőt nyert meg, jelenleg csak a 11. helyen áll, a szurkolók pedig egyre inkább elfordulnak tőle. Az első fordulóban a Sampdoria ellen még 36 288 néző volt a Giuseppe Meazza stadionban (a Milan 1-0-ra kikapott), majd az Atalanta ellen már csak 34 763 (újabb 1-0-s vereség), a legutóbb a Cagliari ellen pedig csupán 28 005. Az előző szezonban a legalacsonyabb nézőszám közel 36 ezer volt, és a derbi előtt csütörtökig csak 55 ezer jegyet adtak el, pedig az Inter ellen rendre 80 ezren szoktak lenni a lelátón.

Az Internazionale drukkerei elégedettebbek lehetnek, náluk eddig sokkal simábban alakul az átmeneti időszak. A csapat jelenleg a harmadik, és a fiatal szakember, Andrea Stramaccioni (képünkön) bátran mer kísérletezni is. Az Inter ebben a szezonban már három különböző taktikai felállást is kipróbált: az első meccseken még 4-4-2-t játszott, majd 4-2-3-1-re váltott, a legutóbbi mérkőzéseken viszont a 3-5-2 volt a befutó. Stramaccioni még arra a korábban szinte elképzelhetetlen lépésre is hajlandó volt, hogy a kispadra ültette Javier Zanettit, aki ezzel együtt továbbra is alapembernek számít, akárcsak Estebán Cambiasso, viszont folyamatos játéklehetőséghez jutnak az olyan, a bizalmat korábban nem élvező játékosok is, mint Andrea Ranocchia vagy Coutinho.

A két csapatot jelenleg öt pont választja el egymástól a tabellán, de egy ilyen rangadón szinte minden megtörténhet. "Tisztában vagyunk azzal, hogy a milánói derbi egy furcsa meccs, ami szinte önálló életet él" - jelentette ki a Milan szakvezetője, Massimiliano Allegri, akinek a Zenit elleni idegenbeli BL-siker nagyon sokat jelentett. Egy Inter elleni vereség azonban ismét megingathatja alatta a kispadot, pedig valószínűleg ő tehet a legkevésbé arról, hogy ilyen kerettel kell dolgoznia.

A Milan átigazolási politikájának furcsaságát leginkább a nyáron az Interrel végrehajtott csere mutatja: megkapták Giampaolo Pazzinit, akiért cserébe Antonio Cassanót adták, és még fizettek is 7,5 millió eurót. Pazzini a Bologna ellen mesterhármast szerzett új csapatában, azóta viszont egyszer sem volt eredményes, és ki is szorult a kezdő tizenegyből, miközben Cassano négy gólnál jár, ezeket négy különböző bajnokin ért el, és még egy gólpasszt is adott. Várhatóan mind a ketten ott lesznek a kezdő tizenegyben vasárnap.

Mindkét csapat egy idegenbeli kupagyőzelemmel melegített a rangadóra, a Milan Szentpéterváron nyert 3-2-re a BL-ben, az Inter az azeri Nefcsi otthonában győzött 3-1-re az EL-ben . A két csapat legutóbbi két összecsapását az Inter nyerte, előtte viszont háromszor a Milan győzött, és a legutóbbi 18 tétmeccsükön nem született döntetlen. Utoljára 2004-ben ikszeltek egymással, akkor is a Milan volt a pályaválasztó, akárcsak vasárnap este.

www.globalsoccerapp.com