A FIFA évek óta ódzkodik attól, hogy a játékvezetői döntések mérkőzés alatt is módosíthatóak legyenek a televíziós felvételek alapján. Az elmúlt időszak vitatott esetei csak arról győzték meg Sepp Blattert, hogy a gólvonal környékén lepattanó labdák esetében vegyék igénybe a technika segítségét, a napokban két videobíró-rendszer is megkapta a hivatalos licencet. Pedig időnként úgy tűnik, hogy a bírók már most is igénybe veszik a lassításokat.
A kérdés nem a kezezés
A hét végén a brazil bajnokságban az Internacional-Palmeiras találkozón történt hasonló eset. A meccset a hazaiak nyerték 2-1-re, ám a vendégek pontot is szerezhettek volna, hiszen egy szögletnél sikerült egyenlíteniük, és a játékvezető annak rendje s módja szerint középre is mutatott. Ő valószínűleg nem látta, hogy a labda a Palmeiras argentin csatárának, Hernán Barcosnak a kezéről került a hálóba, a hazaiak viszont egy emberként reklamáltak. Körbevették a bírót, aki láthatóan elbizonytalanodott, konzultált a partjelzővel, majd a negyedik játékvezetővel - és végül nem adta meg a gólt.
Mindezek után a Palmeiras úgy döntött, hogy megóvja a mérkőzést, azzal az indokkal, hogy a bíró, illetve a negyedik játékvezető a televíziós visszajátszások alapján döntött úgy, hogy nem adja meg a gólt, márpedig ez szabálytalan.
"Nem az a kérdés, hogy kezezés volt-e, vagy sem, hanem hogy a lassítást lehet-e használni. Ha igen, akkor viszont vegyék mindenhol figyelembe, és ez esetben az Internacional első gólját sem lett volna szabad megadni, mert szabálytalanság előzte meg" - magyarázta a Palmeiras edzője, Gilson Kleina.
A brazil sportdöntő-bíróság máris vizsgálatot indított, és a pályán elért eredményt egyelőre törölték, a hírek szerint döntés a jövő héten várható.
Nem kellenek monitorok
A FIFA szabályzata jelenleg egyértelmű: a televíziós lassításokat szigorúan csak a mérkőzéseket követően lehet használni, alapvetően az eltiltások mértékének megállapításakor, leginkább olyan esetekben, amiket a bíró nem látott vagy nem láthatott.
A FIFA korábbi főtitkára, Urs Linsi még 2005-ben így fogalmazott: "A focisták, az edzők és a bírók is hibáznak, ez a játék része, és amit a lassítások mutatnak, az nem tartozik ide. A videofelvételeket csak a fegyelmi döntéseknél szabad használni, nem győzzük hangsúlyozni, hogy az emberi tényezőt meg kell tartani a futballban."
Ennek ellenére még a FIFA által szervezett tornákon is akadt rá példa, hogy felmerült a gyanúja: a bíró bizony a lassítások alapján hozott döntést. A legemlékezetesebb ilyen eset a 2006-os vb-döntőn történt, az emlékezetes Zidane-Materazzi afférnál, amit a meccs bírója, az argentin Horácio Elizondo egyértelműen nem látott.
A franciák szövetségi kapitánya, Raymond Domenech szerint a negyedik játékvezető, a spanyol Luis Medina Cantalejo is csak a pálya melletti monitoron, lassításban látta, hogy mi történt, és ezt követően jelzett Elizondónak, de a FIFA cáfolta ezt, és váltig állította, hogy Medina Cantalejo a saját szemével látta Zidane fejelését.
Három évvel később, a 2009-es Konföderációs Kupán az angol Howard Webb került hasonló helyzetbe a Brazília-Egyiptom csoportmeccsen. Az utolsó percben, 3-3-as állásnál előbb szögletet ítélt, majd amíg állt a játék az egyik afrikai ápolása miatt, a negyedik játékvezető tájékoztatása alapján kiállította a gólvonalon kezező Ahmed al-Muhammadit, és tizenegyest adott.
Az egyiptomiak hivatalosan is tiltakoztak, mondván, a döntés a lassítások alapján született, ami ellenkezik a szabályokkal, de a FIFA elutasította az óvást. Ugyanakkor a meccs után Sepp Blatter utasítást adott, hogy távolítsák el az oldalvonal mellől a televíziós monitorokat, nehogy az a vád érje a bírót, hogy azt használja.