Lionel Messi megkapja a labdát a pálya jobb oldalán, befelé cselezve gyors mozdulatokkal átfűzi magát két-három védőn, majd ballal elrúgja a kapus mellett. Ismerős jelenet, igaz?
A világ legjobb játékosa, a Barcelona négyszeres aranylabdás zsenije olyan természetességgel veri át meccsről meccsre az ellenfeleit, hogy az ember a tévé előtt ülve úgy érzi, ez neki is menne, ha hóna alá kapná a labdát, és lemenne a dühöngőbe a haverokkal, hogy aztán gyorsan jöjjön a fájdalmas felismerés, a látszat most is csal.
Amikor valaki ennyire kilóg a mezőnyből, óhatatlanul is összesúgnak a háta mögött, és azt kutatják az emberek, mitől lehet ennyire jó. Messit például vádolták már azzal, hogy amikor tízévesen mindössze 125 centi magas volt, akkor nem is növekedési hormoninjekciót kapott, hanem valami egészen más csodaszert, egy ideje pedig rendszeresen rámondják, hogy autista.
Legutóbb a brazilok korábbi világbajnok csatára, Romário tudatta a nagyvilággal a Twitter-oldalán, hogy Messi szerinte Asperger-szindrómában szenved. A Diário do cento do mundo nevű brazil lap pedig egyenesen azt írta, 8 éves korában aspergeresnek diagnosztizálták Messit.
"Ez az autizmus olyan enyhe formája, amelynek következtében mindenki másnál jobban tud koncentrálni. Newton és Einstein is bizonyos mértékű autizmusban szenvedtek. Remélem, csakúgy, mint ők, Messi is napról napra felülmúlja önmagát, és megmutatja nekünk a foci szépségeit" - írja "doktor" Romário.
Az Asperger-szindrómásokra általában magasabb intelligenciaszint jellemző, viselkedésük se tér el nagyon minden esetben az átlagostól, emiatt viszont sokkal nehezebb felismerni. Az Asperger-szindrómás embereknek sokszor zavart a testbeszédük, kerülik a szemkontaktukst, nem kiforrott a kapcsolatteremtő képességük, érdeklődésük pedig gyakran szűkkörű, de a számukra fontos témában teljes odaadással képesek elmerülni.
Giselle Zambiazzi, egy autistákkal foglalkozó brazil szervezet elnöke számos közös vonást fedezett fel Asperger-szindromában szenvedő tízéves fia és Messi között. "Az interjúk alkalmával feltűnő, hogy mennyire zavarja őt a felhajtás, az jön le a viselkedéséből, hogy minél előbb menekülni szeretne, mert úgy érzi, elfogyott körülötte a levegő. A fejvakarás, a kézmozgás, a kifejezéstelen tekintet, mind-mind árulkodó jelek, és egy autista nehezen birkózik meg a külvilágból feléje áramló rengeteg információval".
Zambiazzi szerint Messinél az érdeklődési kör csak a családjára és a futballra összpontosul, és az Asperger-szindrómásokra jellemző nagyon erős koncentráció nála a pályán köszön vissza. "Nagyon jellemző volt az a jelenet, amikor Messi megkapta a labdát, ott állt vele szemben az ellenfél, fel is emelte a fejét, de nem nézett a másik játékosra, kerülte a szemkontaktust, csak egy dolgot látott maga előtt, a kaput, ahova neki el kell jutni a labdával. Pontosan tudja, mit akar, és nagyon célretörő abban, amit csinál. Messi felfedezte mi az, amiben tehetséges, és minden gondolatát ez köti le, nem érdekli a pénz, a csillogás és a partik."
Egy Sao Pauló-i pszichiáter, Gabriel Magalhaes Lopes azt mondta, Messinek a játéka is leképezi egy Asperger-szindrómás tünetét, mivel ugyanazokat a cseleket veti be, ugyanúgy lövi el a labdát, és nem olyan sokszínű a játéka, mint Cristiano Ronaldónak.
"Az autisták bizonyos mintákat sajátítanak el, és azokat ismétlik folyamatosan" - ezt már Nilton Vitulli mondja, egy autistákkal foglalkozó intézet munkatársa, akinek a gyermeke is aspergeres. Vitulli szerint az autistáknak hihetetlenül fejlett a memóriája, és Messi ezt az erényét a pályán kamatoztatja, mert menet közben az agyában végigpörgeti, hogy bizonyos szituációkban hogyan cselekedett korábban, és ez segít neki abban, hogy a helyzeteit nagyon jó százalékban használja ki.
"Olyan, mintha előre látná, mit fog csinálni a kapus. Amikor a 16-oson belülre kerül a labdával, akkor már érzi az ember, hogy ebből valószínűleg gól lesz. És ahogy a gólja után mosolyog, az tipikusan az autistákra jellemző, érzi, hogy megoldotta a feladatát, és ettől megkönnyebbül" - magyarázta Vitulli, aki maga is futballozott, mégha nem is profi szinten.
Szerinte az is elsajátított minta, ahogy Messi sprintelés közben is úgy vezeti a labdát, mintha a cipőjéhez lenne ragasztva. Ez annyira rögzült Messiben, hogy a mozdulatsort bármikor tökéletesen tudja kivitelezni. Ehhez jön még a gyorsasága, a technikája, a kreativitása, amelyek a berögzült mozdulatokkal és a nagyon erős koncentrációval elképesztően hatékony elegyet alkotnak.
Vitulli a hawaii szörföshöz, Clay Marzóhoz hasonlította Messit, akiről 2007 decemberében állapították meg, hogy aspergeres. Marzo sem az iskolában, sem a szponzokkal, sem a szurkolókkal nem tudott normális kapcsolatot kialakítani, és a többi szörfös is nehezen fogadta be, amiben bántóan őszinte stílusa mellett az is közrejátszott, hogy a hullámok hátán nem mindig tartotta be az elvárt játékszabályokat. Marzo ösztönösen viselkedik a szörfdeszkán, és Vitulli szerint ezt a Asperger-szindrómának köszönheti, mert Messihez hasonlóan minden helyzetben tudja, hogyan kell reagálni.
"Előrebocsátom, hogy Barcelona-szurkoló vagyok, így nem könnyű Messiről negatív értelemben nyilatkozni. Az biztos, hogy amit a tévében látunk róla, az kevés ahhoz, hogy Asperger-szindrómát diagnosztizáljunk nála. Nem releváns az, hogy valaki hogyan viselkedik a kameráktól körülvéve, 80 ezer ember előtt, 180-as pulzussal" - mondta az Origónak Kárpáti Róbert pszichiáter, aki részt vett Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardozó felkészítésében is. "Ahhoz, hogy biztosat tudjunk mondani, a hétköznapi életben is ismerni, sőt, már a gyerekkorától kezdve. Az aspergeresek között nagyon sok a tehetséges, és nem lehet kizárni, hogy Romárióból a szakmai féltékenység beszél, tudjuk, hogy a brazilok és argentinok között elég nagy a rivalizálás" - tette hozzá a szakember.
"Messi esetében talán nem is az a fontos, ahogyan kommunikál, hanem ahogy a 90. percben betör a 16-oson belülre, és gólpasszt ad, amivel eldől a meccs, mint legutóbb, a Sevilla ellen. A focit szeretők szempontjából irreleváns, hogy aspergeres-e vagy sem, az a lényeg, amit látunk tőle. Az is az Asperger-szindróma ellen szól, hogy ezeket az embereket nagyon nehezen szokták befogadni, mert nem könnyű velük, nem társasági lény a többségük, kapcsolatteremtési nehézségeik vannak, Messit viszont befogadta a közösség" - érvelt Kárpáti.
Amikor a pszichiáternek felvetettük, hogy Messi nem mindenkivel jött ki, mert Ibrahimovicot, valamint Villát is elüldözte, akkor azzal érvelt, hogy szerinte a távozásuk oka inkább az lehetett, hogy nem fértek be a csapat imidzsébe, ők voltak a rossz fiúk és a kívülállók, akik veszélyeztették a csapat egységét, és nem az, hogy Messi nem volt jóban velük.
Lélektannal foglalkozó szakemberek szerint inkább az egyéni sportágak képviselőire jellemző, hogy különcségeik miatt kikezdik őket. Kárpáti doktor világ- és Európa-bajnok pingpongozónkat, Klampár Tibort hozta fel példának. "Klampár magának való volt, aki szinte teljesen érzelemmentesen játszott az asztalnál. Róla is meséltek ezt-azt, de ezek nem voltak mérvadó diagnózisok. A focisták közül Balotelli tűnik nekem különcnek, ő elég fura fickó, José Mourinhón pedig sokszor veszek észre autisztikus vonásokat, például a mimikáján, de az érzelmi reakciói is szélsőségesek. Ő egy provokatív típus, aki ezt tudatosan használja, de ez nem betegségre utal, inkább személyiség zavarra - teszi hozzá a pszichiáter."
Messi szerdán se tétlenkedett, az Ajax elleni BL-meccsen (4-0) mesterhármast szerzett, és már 62 gólnál jár a Bajnokok Ligájában.