Ha nem üvöltenek rá, a magyar játékos nem csinálja

A magyar utánpótlás-válogatottak szinte teljes vezérkarát leváltották kedden, az eredménytelenségre hivatkozva. A kirúgottak között van azonban a remek évet záró, kilenc győzelem mellett kétszer döntetlenező és csak egy vereséget elszenvedő U16-os csapat szakvezetője, Szepessy László is. A játékosként a Ferencvárossal és a Győrrel is bajnok edző szerint a bevándorlók teszik naggyá az európai fociválogatottak zömét, Szalaiból és Dzsudzsákból pedig az alázatot hiányolja.

Milyen volt a keddi napja?

Nem ért teljesen váratlanul a döntés, mert már egy-két hónapja hallottunk olyan hangokat, hogy leválthatnak. Megmondták, hogy elhivatottak voltunk, és egyes szakaszokban az eredmények is jók voltak, de az elvárás az lett volna, hogy kijussanak a csapatok a világversenyekre.

Nem érzi igazságtalannak, hogy mennie kellett, miközben az ön csapata nem mondott csődöt? Az oroszországi nyolccsapatos tornán különösen jól szerepelt.

A legbüszkébb arra vagyok, hogy a moszkvai torna előtt Barcelonában gyönyörű játékkal 3-0-ra legyőztük az Espanyol U16-os csapatát, amely hasonló színvonalat képvisel, mint az FC Barcelonáé. Szívesen gondolok a Galatasaray elleni győzelemre is. De azzal nem lehet vitatkozni, hogy a válogatottak nem jutottak ki, és bár az én válogatottamnak ugyan nem volt selejtezőmeccse, én is tagja voltam az edzői csapatnak, amelynek mennie kellett.

Mi lesz jövőre a mostani U16-osokkal?

A tavaszi program lett volna az, amikor stabilizálódik a csapat játéka, mert ősszel kemény menet vár a válogatottra az Eb-selejtezőkön, jönnek majd a horvátok, az izraeliek és a kazahok.

Szepessy László Forrás: Dunaújvárosi Hírlap / Ady Géza

Both József, az eddigi szakmai-képzési igazgató 2010-ben meghirdette az Út Európába programot. Őt is menesztették, ezek szerint a program megbukott?

Ez is olyan, mint minden program, fel kell építeni. És amikor valaki a közepén jár, még nem olyan a hatásfoka, hogy azt az eredményeken is látni lehessen. Tény, hogy ennyi idő alatt nem hozta azt az eredményt, amit mindenki várt.

Az alapokat azért sikerült lerakni?

Igen, egyértelműen lehetett látni a csapatok sajátos stílusát. A hatékonyság viszont azon is múlt, hogy hogyan válogatjuk ki a játékosokat, akik pedig a magyar ingerkörnyezetből jöttek.

Mit ért ez alatt?

A magyar futballban nagyobb tér és nagyobb idő áll rendelkezésre a játékhoz, a nemzetközi környezetben szűkebb tér és szűkebb idő. Egy szűkebb védekezés ellen a helyzetkihasználás sokkal nehezebb ahhoz képest, mint amihez a játékosaink hozzá vannak szokva. A másik oldalon ugyanez megfordítva: ha mi nem védekezünk elég szűken, akkor az ellenfél találhat be könnyebben.

Bölöni László állítólag azért sem lett kapitány vagy szakmai igazgató, mert teljesen felforgatta volna az edzői gárdát, és ez nem tetszett az MLSZ-nek. Erre most lefejezték az utánpótlással foglalkozó stábot. Mit gondol erről?

Hát ennél jobban nem lehetett volna felforgatni, de ne feledjük, Bölöni is azt mondta, hogy neki kilenc év kell. És tényleg, amíg egy hatéves gyerekből futballista lesz, az minimum kilenc év. De három és négy év már eltelt minőségi munkával, csak éppen az elvárt eredmények nem jöttek, így nem lett hab a tortán.

A ligaválogatott az U21-esek ellen Forrás: MTI/Földi Imre

Az eredménycentrikusság megvan a nagyválogatottnál is. Sikerülhet a továbblépés Pintér Attilával?

Ami biztos, hogy nem lehet kultúráról beszélni, mert az nincsen. Van Gaal higgadtan ül a kispadon, mintha karót nyelt volna, figyeli, hogy hogyan működik a gépezet, látja a törvényszerűségeket, és legfeljebb annyit tesz, hogy lehív valakit, és beküld a helyére valaki mást, aki hatékonyabb lehet. De más dolga nincsen, nem üvöltözik, a csapat meg rúgja a hatosokat, mert működik a gépezet. Nálunk ezt a játékos nem tudja, mert nem ebben nőtt föl, ezért az edzőnek kell motiválni. Egy helyzetnél a holland játékos ezerrel fut, míg nálunk rá kell üvölteni, hogy csinálja. Ha olyan kapitány van, aki nem üvölt rá, akkor nem csinálja, ha olyan van, aki ráüvölt, akkor igen. Nem lehet a válogatottnál elkezdeni a minőségi munkát, és nincs is sok idő, mert a szurkolók várják az eredményeket.

A felnőtteknél miért maradnak el az afféle bravúrok, például idén Amszterdamban, mint az említett barcelonai?

A holland futballkultúra organikus, nem tört meg, folyamatosan fejlődik. A holland futballt 1954-ben a magyar válogatott játéka alapján fejlesztették, mert észrevették, hogy a magyarok a kis játékban, a kombinatív játékban mennyire jók. Innentől kezdve pozíciós játékot játszanak, mindig a labda körül mozognak, és saját futballfilozófiát hoztak létre az egész pályás letámadást alapul véve. Innentől kezdve egyre több klasszist neveltek ki, akikből edzők lettek, akik újabb játékosokat neveltek ki, és ez így folytatódott. A kultúra szépen fejlődött, egyre stabilabb lett, és felfelé ívelt. Amikor idejön a Puskás-stadionba egy holland válogatott, akkor a játékosok tudják, hogy egy játékhelyzet-megoldó futballal kell előrukkolniuk, mert gyerekkoruk óta erre vannak felépítve, emiatt egységesen tudnak reagálni. Az edzőnek nem kell kiabálnia a kispad mellől, hiszen látja, hogy egyszerre gondolkodik minden futballistája. De a szűk térben felépített játékhoz megvan a technikájuk és a kreativitásuk is, mert gyerekkoruk óta ezt gyakorolják. Nálunk mindez nincs meg. De ettől még vannak elvárások. A futball az a sportág, ahol a legmesszebb vagyunk a realitásoktól, mert az érzelmeink dominálnak.

Ez akkora probléma lenne, hogy kihat a válogatottak teljesítményére?

Nagyobb probléma, ami egy családban történik. Míg egy katalán apa futballistát szeretne faragni a fiából, mert nagy bajnok lehet belőle, és jól élhet, addig Magyarországon inkább agysebésznek adnák, de semmiképp nem focistának, a labdarúgás ugyanis negatív megítélés alá esik több szempontból is, és a szülők úgy gondolják, hogy nem nyújt megfelelő jövőképet. Így már rögtön a katalánoknál van az előny. Nálunk az iskolában sem támogatják a futballt, nemrég még testnevelésórák is alig voltak, és rég megszűntek a grundok. Engem, amikor 12 évesen nagy örömmel elmentem az első klubomhoz, elküldtek, és lefuttattak velem hat kilométert. Az akkori korosztály szerencséje volt, hogy a focisták a fárasztó edzés után – hiába törte fel a stoplis a lábukat – felkapták a csehszlovák tornacipőjüket, és még hat órát fociztak a grundon. Ma már ez sem jellemző.

Csodagyereknek voltak kikiáltva, nagyon nagy az egójuk Forrás: Facebook/Dzsudzsák Balázs

A két legjobbnak tartott magyar játékos Szalai Ádám és Dzsudzsák Balázs. Az ő hozzáállásukról mi a véleménye?

Szalai és Dzsudzsák nem tanulta meg azt, amit mi elsajátítottunk az utánpótlás-válogatottakban: az alázatot, a tiszteletet. Ők szabad emberek voltak, szinte nem is voltak válogatottak az alsóbb korosztályokban, viszont megcsinálták a saját projektjüket, beülnek a szép autójukba, és akkor elkezdenek kritizálni.

Hogyan kell kezelni a nem eléggé alázatos játékosokat?

Ha egy olyan karizmatikus vezető a kapitány, mint Pintér Attila, akkor biztos, hogy a játékosok hátrébb mennek az agarakkal. De ők már sosem lesznek olyanok, mint amilyennek kellene lenni. A magyar kultúrából kerültek ki, csodagyereknek voltak kikiáltva, és nagyon nagy az egójuk. Dalnoki Jenő az ilyen típusú játékosokat elzavarta, ő őrködött a szellemiség felett a Fradinál. Ha egy ilyen játékos bekerült volna Nyilasiék mellé a Fradiba, úgy le lett volna szabályozva, mint a huzat. Nyilasi Tibi is le volt szabályozva, úgy hívták, hogy Nyilas Misi, és neki kellett vinnie a táskát egész Afrikán keresztül. Most meg jön egy kis ugribugri gyerek, van a számláján 100 vagy 500 ezer euró, rögtön vesz három Lamborghinit, és celebkedik. Nézzék meg, amikor Beckham már többet járt fodrászhoz, mint edzésre, Ferguson fejbe rúgta egy cipővel, aztán el is adta.

Igaza volt Mészöly Gézának – akit történetesen nem tettek lapátra, a közelgő U19-es Eb miatt –, amikor arról beszélt, hogy minél több focistát kellene honosítani külföldről?

Mi nem szoktunk ehhez hozzá, mert nem gyarmatosítók, hanem gyarmat voltunk, és túléltünk. De az biztos, hogy Európából most főleg a multikulturális országok tudtak kijutni a focivébére. Egy magyar akadémián nincsen arab, nincsen fekete, akik egy más kultúrkör impulzusaival motiválnák a sajátos magyar ingerkörnyezetből érkezett ittenieket. Nem véletlen, hogy ma az Anderlecht U12-es csapatában 18 játékosból 12 arab vagy fekete, akik tudják, hogy futballistaként milyen magasra juthatnak, mint Fellaini vagy Lukaku.

Három-négy hónapja nem kaptunk fizetést. Mit tud tanácsolni, Sir Alex? Forrás: AFP/Ian Kington

Legendás történet, hogy Amikor Ferguson Magyarországon tartott előadást, nem kérdeztek tőle a magyar edzők semmit. Miért?

Én is jelen voltam, még a Dunaújváros edzőjeként. Bicskei Bertalan kérdezte, hogy a saját pályaedzőit hogyan osztja be a munkára, ő is átöltözik-e az edzésekre – ez volt az egyetlen kérdés, miután Ferguson elmondta az élettörténetét. Én azon gondolkodtam, megkérdezem: Dunaújvárosban három-négy hónapja nem kaptunk fizetést, mit tanácsol, Sir Alex? Erre ő mit mondott volna? Hogy legyek optimista? Másnap össze is kaptam egy vendéglátóssal, aki lehordott minket, hogy miért nem kérdeztünk, mire én: mit kérdezzük az angol királynőtől a demokráciáról? Piti dolgokat nem akartam kérdezni. Erre mondta Mezey György másnap, hogy olyan volt ez, mintha egy horgász hajója léket kapna, és a felette elsuhanó F16-ostól próbálna segítséget kérni.