Két évre szóló, félmillió eurós fizetést (150 millió forint) biztosító vezetőedzői szerződést ajánlhat a Hertha BSC Dárdai Pálnak, ha a csapatnak sikerül a bennmaradás a német labdarúgó-bajnokság élvonalában. Aligha véletlen, hogy éppen a Paderborn 2-0-s legyőzése után próbálja tovább motiválni a csapat magyar edzőjét a berlini klub.
Ami korábban csak megelőlegezett bizalom volt, az mostanra tulajdonképpen valósággá vált: Dárdai Pál nemcsak szövetségi kapitányként, de Bundesliga-edzőként is megállta a helyét azzal, hogy rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket mutatott fel.
A Hertha vezetése 2015 februárjában a csapat pocsék teljesítménye miatt menesztette addigi edzőjét, Jos Luhukayt, akkor a berliniek 19 forduló után öt győzelemmel, három döntetlennel és tizenegy vereséggel (5-3-14), 18 ponttal az utolsó előtti, kieső helyen álltak. Dárdai Pált, aki akkor a Herthánál az U15-ös csapat edzője volt, úgy nevezték ki, hogy akkor már majdnem fél éve a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. Márpedig nem mindennapi, hogy valaki két ilyen fronton egyszerre jól teljesítsen.
A német kosárlabdasportban és a kézilabdában is akadt már rá példa, hogy valaki klubedzőként egyben szövetségi kapitány is volt. A német labdarúgóedzők közül Sepp Piontek állt a legközelebb Dárdai kettős terheléséhez, ő 1993-ban irányította a Bursasport és a török válogatottat. A Bundesliga történetében azonban még sosem fordult elő, hogy valaki egy személyben edző és szövetségi kapitány is legyen.
2000 nyarán Christoph Daum majdnem hasonló szerepbe került – ekkor még egyéves szerződés kötötte a Leverkusenhez, miközben ő volt az első számú jelölt a Nationalelf kispadjára is. Heteken keresztül úgy nézett ki, hogy egy évig párhuzamosan végzi majd a két munkát, ám kokainbotránya keresztbe húzta a számításokat. Nemhogy kapitány nem lett, de a Leverkusent is el kellett hagynia, és a Besiktasban folytatta edzői karrierjét, helyette pedig Rudi Völler lett a kapitány.
Dárdai is elismerte már, hogy a mostani helyzet nem tartható fenn sokáig. Legutóbb a Bildnek nyilatkozva mondta, hogy "a családja és a feje is robbanhat”, ha mindkét pozícióját megtartja. A német sajtó arról írt, hogy ha a csapat bennmarad, a berlini klub visszahívja Dárdait, onnantól kezdve kizárólag a Herthának dolgozhat. Igaz, Csányi Sándor MLSZ-elnök szerint ez nem egészen így van.
"Amióta Jos Luhukayt Dárdai Pál váltotta, rövid idő alatt szinte csodát művelt, felrázta a csapatot. Minden tekintetben javultunk, és elkezdtük a pontok gyűjtését. Természetesen az eredmények hatására sokkal jobb lett a hangulat a klub háza táján is" – nyilatkozta Peter Pekarík, a Hertha védője. Korábbi teljesítményéhez képest valóban szárnyal a klub, mióta Dárdai vezeti a csapatot, 4 győzelem, 2 döntetlen és 2 vereség a mérlege.
Dárdai Pál eredményei a Hertha élén
Mainz-Hertha 0-2
Az edzésmódszereiről is elismerően beszélnek. Először azzal lepte meg a szakmát, hogy egy hatalmas, hatméteres pózna került a csapat edzőpályája mellé, ennek a tetejéről rögzítik egy kamerával a játékosok mozgását. Húsvétkor pedig azzal lepte meg a csapatot, hogy egy speciális, tojás alakú labdával játszatta őket – a módszerrel a játékosok mozgáskoordinációját, egyensúlyát és reakcióidejét fejlesztik.
"Úgy gondolom, ha választás elé kerül, akkor Dárdai a Herthánál marad majd" – mondta az Origónak a talán legelismertebb német szakíró, Uli Hesse-Lichtenberger, aki korábban a Bajnokok Ligája hivatalos magazinjának (Champions) volt a főszerkesztője, jelenleg pedig az ESPN-nek és a világ legnagyobb sportmagazinjainak dolgozik.
"Ha bennmarad a csapat, akkor igen jó helyzetbe kerül, nehéz lesz nemet mondania a klubnak, amelyben legendává vált. Kézenfekvő volt a kinevezése, kézenfekvőnek tűnik a maradása is. A legtöbb szurkoló egyébként is azt hiszi, hogy Németországban született, mert mióta az eszüket tudják, Dárdai itt van Berlinben. Játékosként is a kedvencük volt, mert a lelkét is kitette a pályára. Németország más részein talán kevésbé ismerték el a képességeit, mert a pályafutása alatt a magyar válogatott egy világeseményre sem jutott ki, de Berlinben rajonganak érte, és most már edzőként is bizonyít" – mondta Uli Hesse.
Ezt a véleményt erősítette meg Raphael Honigstein, a Guardian és a Süddeutsche Zeitung publicistája. "Dárdai közkedvelt figura Németországban, egyenes, őszinte, keményen dolgozik, és minden ízében a Hertha legendája. Egyelőre korai megmondani, milyen edző válik belőle, de jó úton indult el, és ha sikerül a bennmaradás, jövőre már felépítheti a saját Bundesliga-csapatát. Erre pedig minden évben csak 18 edző kap lehetőséget a világon, gondoljunk csak bele, mekkora szó ez egy tulajdonképpen kezdő trénernek. Biztos vagyok benne, hogy ő is szeretné megragadni a lehetőséget, a többi pedig már a magyar szövetségen múlik" – véli Honigstein.
A berlini csapat tavaly simán maradt bent a Bundesligában, a 11. helyen zárta a szezont, úgy, hogy a bajnokság első felében ennél jobb helyen is állt. Ugyanakkor ehhez az is kellett, hogy minden apróság a csapat javára billenjen, az azóta a Dortmundhoz távozott Adrián Ramos például élete szezonját futotta, 16 gólt szerzett. Mellette elhagyta a csapatot a 9 gólos Sami Allagui is, így a Hertha 25 gólt vesztett egyik szezonról a másikra.
"Mikor a bajnokság rajtján megnéztem a kereteket, a Hertha biztos kiesőjelöltnek tűnt" - mondta az Origónak Uli Hesse. "Most már sokkal jobbak az esélyei, de nem is a bennmaradás a klub igazi kérdése, pontosabban a gyenge szereplés csak a betegség egyik tünete. A Bundesliga tradicionális nagycsapatai, a Stuttgart, a Hamburg vagy a Hertha, komoly bajban vannak, egyszerűen modernizálni kell a működésüket. A szurkolóbázis, a tradíciók nem sokat érnek manapság a pályán. Nézzük csak meg a Wolfsburg vagy a Hoffenheim felemelkedését, de jövőre valószínűleg már az Ingolstadt is első osztályú lesz, miközben lőtávolba kerül az RB Leipzig" – mondja a szakíró.
Tény, a Bundesliga mezőnye jelentősen átalakult az utóbbi években. A már említett nagycsapatok még csak szenvednek, de az 1860 München, az 1. FC Nürnberg vagy a Lokomotive Leipzig már el is tűnt a térképről.
Ami sokáig az előnyükre vált – a nagyság, a történelem, a széles rajongótábor –, az mára hátrányt
jelent számukra. Mint a dinoszauruszok: nem tudtak alkalmazkodni a modern idők kihívásaihoz,
a szerkezeti felépítésükben és gazdaságilag is rugalmas kisebb klubok a fejükre nőttek.
"Paradox a helyzet, de a recept adott, a Herthának most éppen a kicsiktől kell tanulni. Erős kezű, gyors reagálású vezetőségre van szükség, aki megtalálja a megfelelő edzőt, és ki is tart mellette. Emellett okosan kell sáfárkodni az átigazolási piacon, és minél több saját nevelésű játékost beépíteni az első csapatba. Így erősödött bele a Bundesligába a Mainz, a Freiburg vagy az Augsburg is" – állítja Uli Hesse.
Raphael Honigstein szerint a Hertha legnagyobb gondja nem a játékoskeret vagy a kispad, hanem a vezetőség. "Az a probléma, hogy stratégiai döntéseket hibáz el a klubvezetés. Egyszer túl nagyot akarnak harapni, és feleslegesen igazolnak le olyan játékosokat, mint például Salomon Kalou, máskor meg vesznek egy jó játékost (Valentin Stocker), de aztán nem a képességeinek megfelelő feladatkörrel játszatják. A személyes véleményem az, hogy Michael Preetz nem tartozik a legjobb sportigazgatók közé a Bundesligában, így nehezen is fog előrelépni a klub, hiszen a közvetlen vetélytársak vagy okosabbak, vagy jobbak az erőforrásaik."
Ebben egyetért vele Uli Hesse is. "Egyetértek azzal, amit Raphael mond, bár hozzá kell tenni, ez a problémakör nem a Hertha sajátja – elég ha csak a Dortmundot hozzuk fel példaként. Ettől függetlenül az elmúlt évek tapasztalata alapján én is úgy gondolom, hogy Michael Preetznél akadnak ügyesebb sportigazgatók a Bundesligában."
Dárdainak persze nem ezzel kell foglalkoznia, vár rá elég kemény meccs: a 11. helyen álló Hertha a hátralévő hét fordulóban többek között játszik a Bayernnel, a Dortmunddal és a Mönchengladbachhal is, a magyar válogatott pedig június 13-án Finnországban játszik fontos Eb-selejtezőt. Azután meg szeptemberben Romániával – kérdés, hogy akkor is ő lesz-e még a kapitány.